A Károly Róbert Főiskola lehet az első vidéki felsőoktatási intézmény, amelynek megszűnik az önállósága: a főként agrárprofilú gyöngyösi főiskola a Debreceni Egyetembe integrálódhat. A kormánynak kifejezett szándéka az intézmények számának csökkentése, amit a hallgatói létszám esése is kikényszerít.
Az egyetemek és a főiskolák többsége zárva tart a következő két hétben, a két ünnep között nemcsak az oktatási, de a szolgáltatóépületeket is lezárják, a vizsgaidőszak pedig január 6-tól folytatódik - írta szombati számában a Magyar Nemzet felsőoktatási intézményvezetőkre hivatkozva.
Várhatóan 49 előterjesztést tárgyal meg a kormány március 31-éig – ez derül ki a keddi Magyar Közlönyben megjelent munkatervből.
Az oktatás a legjobb befektetés, ez mégsem jelenti azt, hogy mindenkinek a zsebébe nyomni kellene egy diplomát.
Egyre több magyar fiatal dönt úgy, hogy köszönik, nem kérnek a magyar felsőoktatásból, és külföldi lehetőségeket keresnek. A magyar egyetemi, főiskolai rendszert érintő változásoknak és a megnyíló uniós lehetőségeknek köszönhetően hamar megjelentek olyan vállalkozások, melyek igyekeznek felkészíteni a diákokat a külföldi felsőoktatási intézményekbe jelentkezésre. A piac egyelőre még nem nagy, ám bővül, emellett pedig a már működő cégek is bővítik, illetve optimalizálják portfóliójukat, melyek egyre inkább a közösségépítést, és az itthoni munkahely-lehetőségek felkutatását is tartalmazzák.
Egy éve indult el az ELTE lágymányosi kampuszáról a diákok tüntetéssorozata, amely példátlan módon bizonyos engedményekre kényszerítette a kormányt. Bár a részösztöndíjnak elkeresztelt tandíjat nem vezették be, a demonstrációk szervezői ma úgy érzik, csak korlátozott sikereket értek el, ráadásul ezt nemcsak a társadalom passzivitásának, hanem részben maguknak is köszönhetik. Négy egykori aktivistát kérdeztünk, hogy látják utólag az eseményeket, illetve a mozgalom jövőjét.
Megugrott az angol és az osztrák egyetemeken tanuló magyarok száma az utóbbi években, a fővárosi és a nyugat-magyarországi gimnáziumok pedig arról számoltak be, hogy az elvándorlási trend idén is erősödni fog. Szülője és diákja válogatja, hogy ki miért megy el Magyarországról: van, aki elégedetlen a hazai egyetemek színvonalával, van, aki a közállapotokra panaszkodik, van, aki azért megy külföldre, mert a felsőoktatás átszabása miatt kiszorul a magyar intézményekből. Az agyelszívás és az elvándorlás tinédzserkorban kezdődik.
Nem kapták meg a korábban zárolt pénzeket, de ezzel már nem is számoltak – évek óta így járnak.
Miután a kormány nemrégen diadalittasan közölte, hogy 11 milliárd forint többlettámogatást nyújt a felsőoktatási intézményeknek, most bejelentett egy 3-4 milliárdos zárolást - közölte a DK alelnöke.
A váltóállításhoz hasonlította a szaktárca államtitkára azt a folyamatot, amely a felsőoktatásban következik. Klinghammer István szerint a minőség és a hasznosság irányába igazítják az egyetemeken, illetve főiskolákon folyó képzést.
Alig több mint ezer felvételizőnek jelent megoldást a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szerdán aláírt megállapodása - írja az Eduline.
Motivált, okos embereknek kell bekerülni a felsőoktatásba - reagált a köztévé műsorában Klinghammer István felsőoktatási államtitkár arra, hogy sokan magasnak tartják a ponthatárokat. Szerinte a tudomány művelésében nincs demokrácia, csak teljesítményelv.
„Nincs gazdasági növekedés az oktatás kiterjesztése nélkül” – mondta Sándorné dr. Kriszt Éva, Magyar Rektori Konferencia társelnöke a Tempus Közalapítvány konferenciáján. Az Üzlet és felsőoktatás a 21. században - versenyelőny a nemzetközi felsőoktatási együttműködések révén című rendezvény célja az volt, hogy áttekintsék a cégek és felsőoktatási intézmények közötti együttműködési formákat.
Az MSZP szerint Balog Zoltán bejelentésével a kormány azt vallotta be, hogy három év alatt "szétverte a felsőoktatást, és fogalma sincs arról, hogy mit kellene csinálni".
Minden felsőoktatási szakon lesz államilag finanszírozott férőhely jövőre. 16 szakon – közte közgazdász, jogász és kommunikációs képzésben – külön meghatározták a bekerüléshez szükséges ponthatárokat. Ezek 410 és 465 pont között mozognak.
November második felében kerülhet rendelettervezet formájában a kormány elé a felsőoktatási stratégia - írta keddi számában a Magyar Hírlap.
A szülők harmada külföldi továbbtanulást és közel felük külföldi munkavállalást is elképzelhetőnek tart gyermeke esetében – derül ki a Jobline Pályaorientáció-kutatásból. A reprezentatív felmérés többek között arra kereste a választ, hogy miként vélekednek a magyar szülők gyermekeik külföldi továbbtanulási és munkába állási terveiről. Az eredményekből az is kiderül, hogy mekkorára becsülik a szülők a külföldi tanulás költségét, és miért tartják előnyösnek a Magyarországon kívüli munkavállalást.
A Budapesti Corvinus Egyetem szenátusa Rózsás Péter András gazdasági főigazgató leváltását kezdeményezi a nemzetgazdasági miniszternél
Béremelést szorgalmaz a felsőoktatásban az LMP, a párt szerint a felsőoktatási dolgozók bérének emelése nélkül kudarcba fullad a felsőoktatási reform is.
A magyar családok nagy része csak komoly erőfeszítések árán, egy részük pedig egyáltalán nem tudja finanszírozni a gyerek középiskolát követő tanulóéveit – derül ki a Jobline Pályaorientáció Kutatásból. Miközben erejükhöz mérten mindent megtesznek a továbbtanulás érdekében, a szülők kétharmada mégis úgy látja, gyermeke csak nehezen kap majd munkát. A reprezentatív kutatás kitér arra is, hogy miként készítik fel a magyar szülők gyermekeiket a munkaerőpiac kihívásaira, mennyi terhet vállalnak, és mekkorára becsülik a továbbtanulás költségeit.
