Fontos megvizsgálni bizonyos felsőoktatási szakok létjogosultságát, de ezt közösen kell megtenni az egyetemekkel – mondta a Napi Gazdaságnak adott interjújában Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának felsőoktatásért felelős államtitkára.
Több mint 106 ezren jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük csaknem 74 ezren jutottak be. Szakképzésre 6 ezren, alapképzésre 47 ezren, osztatlan képzésre 6 ezren, mesterképzésére több mint 14 ezren nyertek felvételt.
Holnap este hozzák nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat. A hivatalos ponthatárváró rendezvényen, a Pont Ott Partin a Gypo Circus és a Colorstar lép fel, a ponthatárok megjelenése után pedig a Junkies zenél.
Újra terítéken van a kormányban a Corvinus Egyetem feldarabolásának ötlete, és egy budapesti szuperegyetem létrehozásáról is álmodnak Orbánék – értesült a Figyelő.
Jövő csütörtökön hozzák nyilvánosságra az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat. A fővárosban ismét megrendezik a Pont Ott Partit, amelynek ezúttal a Semmelweis Egyetem lesz a házigazdája.
Több mint tizenegy és fél millió forint összértékű támogatást nyújtott közel 80 önköltséges hallgatójának a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) a tavaszi félévben – közölte az intézmény.
A kormány legfrissebb oktatási csomagjáról tárgyalhat, majd dönthet is az Országgyűlés mai ülésén, aminek eredményeként önálló testnevelési egyetem kezdheti meg a működését.
Jelentősen csökkentené az elérhető alapszakok számát Palkovics László, az újonnan kinevezett felsőoktatási államtitkár. Palkovics azt mondta, felül fogják vizsgálni, hogy hol van értelme az osztatlan képzés visszaállításának, és akár még a felvételit is visszaállíthatnák az intézmények. Az államtitkár szerint nem politikai komisszárok lesznek az ősztől a felsőoktatási intézményekhez küldött kancellárok.
A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete értetlenül áll Balog Zoltán felsőoktatás átalakításáról szóló szavai előtt. A törvénymódosítás abszurd időpontja, a megelőző konzultációk hiánya, a Felsőoktatási Kerekasztal teljes negligálása megdöbbentő a számukra – írták. Ráadásul a területnek jelenleg kormányzati felelőse sincs.
Benyújtotta az Országgyűlésnek az oktatási tárgyú törvények módosítását az emberi erőforrások minisztere hétfőn: a javaslat a felsőoktatás területén tartalmazza a duális képzés megszervezésének lehetőségét, a kancellári rendszer bevezetését, a Testnevelési Egyetem önállóvá válását. A köznevelésben létrehoznák az Integrált Elektronikus Nyomonkövető Rendszert a sajátos nevelési igényű, vagy valamilyen tanulási zavarokkal küzdő gyermekeknél, s a pedagógiai szakszolgálatnál dolgozó pedagógusok is jogosultak lennének évi 25 nap pótszabadságra.
A korábbi rémhírekkel ellentétben csak a nemzetközi tanulmányok szakon kell az alapfokú diploma megszerzéséhez jövő évtől két középfokú nyelvvizsga, amelyből az egyik szaknyelvi kell, hogy legyen. A mesterképzéshez két felsőfokú kell majd.
Tovább folytatódott az Ausztriában tanuló magyar diákok számának emelkedése – írja az Eduline a Magyar Diákok Egyesületének (MDE-VUS) adataira támaszkodva.
Újra nőtt a felsőoktatásba jelentkezők száma, de egyes kisebb főiskolák és a természettudományi képzés intézményei továbbra is kevés hallgatóra számíthatnak.
A 2010-es kormányprogram sok mindent ígért az egészségügy megújítása terén, az oktatásról viszont szót sem ejtett. Az ígéretek közül vajmi kevés teljesült a négy év alatt, az oktatás viszont alapjaiban változott meg. Az egyiknél a változás hiánya a fájó, a másiknál a változás iránya.
Egyórás beszédben búcsúzott el hétfő éjjel Ascher Tamás, a Színház-és Filmművészeti Egyetem leköszönő rektora. Elmondása szerint a folyamatosan változó felsőoktatási politika szinte kifosztotta az egyetemet.
A Milestone Intézet felmérése szerint a vezető brit egyetemeken tanuló magyar diákok többsége tanulmányi és majdani munkavállalási okokból ment külföldre.
Ma éjfélig lehet leadni a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire a jelentkezéseket.
Elsősorban komoly presztízsveszteséget jelent a magyar tagság felfüggesztése az európai felsőoktatási akkreditációs szervezetben (ENQA). A testület korábbi elnöke szerint ők időben jelezték a kormánynak a bajt, de csak egy tipikus magyaros átverős látszatmegoldás volt a válasz, aminek az ENQA nem dőlt be. Egy kormányzati oktatási forrásunk szerint a választások előtt már nem születik megoldás, ugyanakkor "ilyen kicsi országban kérdés, általában van-e értelme saját akkreditációs bizottságnak".
Ősszel bizonyossá vált, hogy a választásokra koncentráló kormány nem fut neki a felsőoktatás átfogó reformjának, csak közben kiderült, az átalakítás teljes eltolásával bukhatják az új intézményrendszerre szánt uniós támogatásokat. Az átalakítás részeként létrehozandó közösségi főiskolák így nagyrészt úgy indultak el időre, mint a 4-es metró. Sőt, a minisztérium már csak "egyik lehetséges irányként" emlegeti a korábban nagy hévvel beharangozott új iskolatípust.
Veszélyben vannak a kisebb vidéki egyetemek és főiskolák, mert 2008 óta ezekben csökkent a legnagyobb arányban a felvett hallgatók aránya – olvasható a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Felsőoktatási Kutatási Központjának stratégiai helyzetértékelésében. Az elemzésben igazi vesztesként említik a társadalom- és bölcsészettudományokat, a jogi képzési területet és a természettudományokat is.
