Orbán lúzernek nézi a magyarokat saját hazájukban
Nem mi mondjuk. Tőle hallottuk.
Azon ritka alkalom, hogy rovatunkban egy párt közleményének adunk teret, ám kénytelenek vagyunk így tenni, mert a Kereszténydemokrata Néppártnak erkölcsi kötelessége, hogy ezúton is kifejezze szolidaritását a felsőoktatási hallgatókkal.
Az emberi erőforrások minisztere szerint nem vonnak ki forrást a felsőoktatásból, hanem a rendszert alakítják át. Balog Zoltán, az ELTE rektorhelyettesének szavaira reagált a Magyar Rádió 180 perc című műsorában.
Budapesten, Szegeden, Pécsett és Debrecenben is demonstrációt tartanak a diákok a felsőoktatás átalakítása miatt. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája is jelezte támogatását. A gyűlések célja, hogy a hallgatók tiltakozzanak a keretszámok újabb drasztikus csökkentése, az egyetemi autonómia megszüntetése ellen és közösen döntsenek az ellenállás további formáiról.
Több mint 15 éven át épített a tandíjellenességre a Fidesz: tiltakozott a Bokros-csomag ellen, majd 1998-ban kormányra kerülve eltörölte a Horn Gyula kormánya által bevezetett tandíjat. Amikor a második Gyurcsány-kabinet idején ismét napirendre került a bevezetése, népszavazással akadályozta meg újbóli kivetését. A 2008-as referendum mérföldkő volt a kétharmadhoz vezető szavazatgyűjtő úton. Most viszont a Gyurcsányéknál is súlyosabb anyagi hozzájárulást követel meg a hallgatóktól.
Lassan, de biztosan szivárognak vissza a nagy szolgáltatórendszerekbe azok a részfinanszírozási formák, melyeket még a második Gyurcsány-kormány tervezett be, de a Fidesz a 2008-as, úgynevezett szociális népszavazáson a földbe döngölt. Mivel a kormánypárt a tandíj és magánbiztosító fogalmakat nem használhatja, mindenféle kommunikációs trükkre kényszerül, miközben a magánfinanszírozási formák gombamód terjednek az egészségügyben és a felsőoktatásban.
Gyurcsány Ferenc igazolva látja kormánya felsőoktatási politikájának helyességét, szerinte az Orbán-kormány most a 2008-as népszavazáson eltörölt tandíjnál minden elemében kedvezőtlenebb konstrukciót javasol.
Népszavazást kezdeményez a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) a minőségi, európai színvonalú és tandíjmentes magyar felsőoktatásért - jelentette be Nagy Dávid elnök csütörtökön. A Hallgatói Hálózat (HaHa) és a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) is tiltakozik a keretszámok ellen.
Csak az nem derült ki a csütörtök reggeli kormányszóvivői tájékoztatóból, hogy jövőre pontosan mennyi hallgató tanulhat ingyen, de az igen, hogy drasztikusan visszavágják a keretszámokat. Azok a cégek, amelyek átvállalják a pályakezdők diákhitelét, adókedvezményt kapnak. Az egyetemek élére kancellárt nevez ki a kormány, aki a gazdasági kérdésekről dönt.
Tízezren tanulhatnak jövőre állami támogatással a magyar felsőoktatásban. A többiek százezreket fizetnek, ha itthon akarnak továbbtanulni. Nonszensznek tűnik ugyan, de nem feltétlenül az, elvégre a juhok és az ökrök sem járnak egyetemre, mégis milyen hasznos állatok.
A kontinens egyik legdrágább tandíját zúdítják a hallgatókra Magyarországon, ami számos európai egyetemmel összehasonlítva nem versenyképes - írja a mohaonline.hu.
2013. július 31-ig módosítaniuk kell szabályzatukat a doktori képzést kínáló felsőoktatási intézményeknek - a kormány.hu-n megjelent az Orbán-kormány doktori képzést szabályozó rendelettervezete.
A 2013-as keretszámokról szóló döntés után öt nappal megkezdődnek a tiltakozások a felsőoktatást érintő kormányzati intézkedések ellen.
Orbán szavakban a felemelkedés lehetőségét kínálja mindenkinek, aki tesz vagy tett érte. A tandíj azonban hosszabb távon akár családok százezreit foszthatja meg attól, hogy hihessenek saját vagy gyermekeik felemelkedésében - olvasható a Véleményvezér legfrissebb bejegyzésében.
Már az idei keretszámok is elijesztettek 16 ezer felvételizőt, de a kiszivárgott tervek szerint a kormány nem állna meg félúton. A kulcsszó a részösztöndíj, vagyis a teljes költség felét a hallgatóknak kellene fizetniük, még akkor is, ha ez a módszer idén már megbukott. A számok azt mutatják, hogy még a kormány által preferált tudományterületek sem járnak jól, hiszen ott is fizetnie kell majd a hallgatók döntő többségének.
Az állami támogatás drasztikus csökkenése mellett esély sincs arra, hogy bármelyik magyar egyetem vagy főiskola a világ kétszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé kerüljön - derül ki az eduline.hu írásából.
A Jobbik szerint a felsőoktatás nem lehet a felső tízezer kiváltsága, és úgy látják, a kormány csak megszorítási lehetőséget lát a felsőoktatásban - közölte Dúró Dóra, a párt képviselője az MTI-vel.
Ha a kormány a 10 milliós Magyarországon mindössze 10 ezer hallgató számára biztosítaná az államilag finanszírozott felsőoktatást egy évben, az a társadalom szétszakadása felé vezető irány - írja a Véleményvezér blog.
A felsőoktatási intézmények szabályozási kereteinek átgondolását, a szakok képzési és kimeneti követelményeinek felülvizsgálatát javasolja a felsőoktatás területén 2014-ig végrehajtandó legfontosabb feladatok között egy, a kormány számára készült jelentés. Az anyag rögzíti azt is, hogy a képzési rendszert hatékonyabbá kell tenni.