A Föld védelmében tervez állítólag aszteroidatesztet az Európai Űrügynökség (ESA), amely szerkezetet lőne egy üstökösbe, hogy megtudja, mi történne, ha egy másik, a Föld felé tartó aszteroidával tenné ezt.
Meteoritokkal érkezhetett a genetikai információkat tároló DNS, a dezoxiribonukleinsav némely "építőkockája" a Földre - erre a következtetésre jutott az amerikai űrkutatási ügynökség, a NASA által finanszírozott kutatás, amelynek eredményeit az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a PNAS (Proceedings of the National Academy of Sciences) legújabb számában ismertetik.
Antiprotonokból álló vékony sávot fedeztek a Föld körül. Szakemberek szerint ez az első ilyen észlelés, és bizonyítja azt a feltevést, hogy a Föld mágneses mezeje antianyagot is képes csapdába ejteni. Az antiprotonokat a Pamela nevű orosz-olasz műhold segítségével észlelték, amelyet 2006. június 15-én bocsátottak fel Bajkonurból.
A Kaliforniai Egyetem kutatói modellezték azt az ütközést, amely megmagyarázhatná a Hold több rejtélyes tulajdonságát is. Egy új elmélet szerint négymilliárd éve a Föld körül két hold keringhetett, de egy lassú ütközés során a kisebbik égitest megsemmisült.
Egy parányi, mindössze 300 méter átmérőjű aszteroida "lohol" a Föld előtt hűséges "kutyaként". A felfedezésről a Nature csütörtöki számában számoltak be kanadai tudósok.
Közép-európai idő szerint délután ötkor a Föld ekkor körülbelül 3,9 millió kilométerrel volt távolabb a Naptól, mint amikor január 3-án pályájának a Naphoz legközelebbi pontjára érkezik.
Elszáguld a Föld mellett hétfőn egy aszteroida, amely közép-európai idő szerint 15 óra 26 perckor "merészkedik" a legközelebb, mindössze tizenkétezer kilométerre bolygónkhoz - jelentették be az Amerikai Űrkutatási Hivatal szakemberei, akik szerint a kisbolygó nem jelent veszélyt.
Elkészült a "helyi" világegyetem eddigi legrészletesebb 3D-s térképe, amely a Földtől számított 380 millió fényévnyi távolságot fedi le. A csillagászok több mint tíz évvel ezelőtt kezdtek hozzá a 2MASS (Two Micron All Sky Survey) elnevezésű égboltfelmérési programhoz, amelynek keretében a fény infravöröshöz közeli tartományában három hullámhosszon fényképezték az égboltot.
Azonosították az első olyan bolygót a Naprendszerünkön kívül, amelyen az élet fenntartásához megfelelő feltételek vannak, így a húsz fényévnyire található Gliese 581d lehet egykoron az emberiség menedéke - vélik francia kutatók, akik a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban publikálták tanulmányukat.
Az aszteroida átmérője 400 méter, és novemberi látogatásakor "mindössze" 325 ezer kilométerre, azaz kisebb távolságra lesz bolygónktól, mint a Hold, amelyet 384 ezer kilométer választ el a Földtől.
Egy német televízió riportere Thomas Niemietz földkörüli útja 36 napig tartott, ami csupán 960 euróba és 52 centbe (254 434 forint) került. A televíziós a fapados utazás lehetőségeit vizsgálta és célja az volt, hogy 40 nap alatt megkerülje a Földet, ami végezetül sikerült neki. Átélt kalandjait filmen mutatja be a német, közszolgálati csatorna.
Olasz geofizikusok első becsése szerint a Japánra lecsapó földrengés 25 centiméterrel mozdította el a Föld forgástengelyét. A forgástengely körül oszlik el a Föld tömege, és ez nem azonos a mágneses tengellyel.
Amerikai kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az egyre növekvő népesség, valamint az egyre kevesebb és drágább élelmiszer miatt szűk 40 év múlva már a jelenlegitől teljesen eltérő képet mutathat a bolygónk.
Alkotmányos védelmet biztosítana a termőföldnek és a vizeknek mint a nemzeti vagyon részeinek a fideszes Turi-Kovács Béla. A kormánypárti képviselő, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke hétfőn nyújtotta be a parlamentnek az alkotmányelőkészítő eseti bizottság alaptörvény-koncepciójához kapcsolódó módosító indítványát.
Olasz kutatók egyértelmű utalást találtak arra, hogy nem csak a gerincesek képesek óceánokat átszelni: az csillós egysejtűek az Északi- és a Déli-sark között utazgatnak.
A kutatók meglepetten tapasztalták, hogy 2010-ben a Föld egy parányival gyorsabban forgott a megjósoltnál. Bár, mint minden évben, a bolygó forgó mozgása most is lassabbnak bizonyult az előző évinél, de nem annyival, mint a legutóbbi években.
Az Egyesült Államok földtani szolgálata lenyűgöző felvételeket tett közzé, amelyeket a Landsat 5 és Landsat 7 műholdak készítettek geográfusaik számára, de sokkal inkább galériák falaira kívánkoznak. A műholdak felvételeit hamis színekkel dobták fel – a műholdak kamerái infravörös fénnyel pásztázzák a Földet, így pontosabb képek készülnek a növényzet és a földfelszín változásairól, de ahhoz, hogy értékelhetőek legyenek, számítógéppel kell kiszínezni őket – és a kutatók időnként elengedik magukat, túllépnek a tudományosan szükséges preparáláson. Bár akadnak művészek, akik rajzfilmbe illő giccsként bírálták a hamis színezést, a kutatók vállalják, hogy a munkájuk népszerűsítéséért nem riadnak vissza az amúgy pontos fotók tetszetősebbé tételétől.