Berlinben egyre nagyobb a remény, hogy Budapest nagyobb támogatást nyújt Ukrajnának – de hogy ez a remény valóra válik-e, az még a jövő zenéje – egyebek mellett ezt a kérdést járta körbe a Neue Zürcher Zeitung összeállítása.
Megkezdődött a hatalmi harc Magyarországon. Magyar Péter Berlinben elvesztette a hidegvérét, amikor Sulyok Tamásról kérdezték. Berlinben nem fogadták Magyar Pétert olyan lelkesen, mint előzőleg egy-két helyen Lengyelországban. Magyar Péter hangja új, de a politikája nem teljesen az. Magyarország feltörekvő piac: nagy benne a lehetőség, de nem szabad megfeledkezni a kockázatokról.
Magyar Péter tegnap Berlinbe ment, hogy Friedrich Merz német kancellárral találkozzon, ma pedig Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel folytat kétoldalú tárgyalásokat. Hegedűs Zsolt bejelentette, hogy ki lesz az új országos tisztifőorvos és az Országos Gyógyszerészeti Intézet vezetője. Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Szülészet és Nőgyógyászati Tagozata levélben válaszolt az egészségügyi miniszter “szívhangrendelet” kapcsán feltett kérdéseire. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter bejelentette, uniós forrásból lecserélik a HÉV-flottát. Az óbudai korrupciós üggyel kapcsolatban számos helyszínen razziáztak. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!
A magyar miniszterelnök kedd délelőtt utazott a német fővárosba, ahol Friedrich Merz német kancellárral találkozott. Szóba került Ukrajna támogatása, a kárpátaljai kisebbség helyzete, de még Sulyok Tamás interjúja is.
Egyetlen oroszpárti szuverenista maradt talpon Orbán Viktor bukása után Közép-Európában, de az ő helyzete is egyre komplikáltabb. Magyarország bezzegország lett Szlovákiából nézve, Robert Fico gondjai szaporodnak.
Kényszerhelyzetben van Friedrich Merz német kancellár, akinek meg kell küzdenie az energiaválsággal, és sürgető reformokat kellene végrehajtania, ami aligha növeli amúgy sem fényes népszerűségét. Merz nem adja fel, nem hajlandó előrehozott választásokat kiírni és nem tartja opciónak a kisebbségi kormányzást sem.
Washington azután jelentette be ötezer katona kivonását Németországból, hogy Friedrich Merz kancellár arról beszélt: az iráni tárgyalók megalázták az amerikaiakat.
Brüsszel viszont ezúttal – részben döntésképtelenség miatt – stratégiai passzivitást tanúsít, miután évtizedeken át pincsi kutyaként követte Washingtont az összes közel-keleti háborújába. A kontinens vezetői nem akarnak belekeveredni a konfliktusba, de kimaradniuk nehéz lesz, mert az árát is ők fizetik meg.
Az első személyes találkozáson túl nem hozott sok eredményt Friedrich Merz látogatása a kínai pártfőtitkár-államfőnél, Hszi Csin-pingnél. A kínai exportoffenzíva megállítására és a kereskedelmi deficit leépítésére nincs túl sok esély, mint ahogy jámbor óhaj Peking mérséklő befolyása az orosz–ukrán háborúra is.
A német kancellár a beszámolók szerint nagyon udvarias és mélyen egyetértő megbeszélést folytatott Hszi Csin-ping elnökkel és Li Csiang miniszterelnökkel, de úgy tűnik, a Németország számára valóban húsba vágó témákban Merz lepattant az ázsiai vezetők udvarias mosolyáról.
A második Trump-adminisztráció sokkhatása a tavalyi Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián felkészületlenül érte Európát. Mire jutottak egy évvel később? És mi a realitás?