Muszáj saját adathordozón tárolni a zenét? Az on-demand (igény szerinti) zenei szolgáltatók szerint erre határozott nem a válasz. A zeneipar azonban vegyes érzelmekkel figyeli a változásokat: a kiadók a hasznukért remegnek, a felhasználók pedig a ritkaságokat és a magyar zeneszámokat hiányolják.
A magyar Rendőrség Európa mindeddig legnagyobb, 500 terrabájtnyi adatot érintő szerverlefoglalását hajtotta végre szerdán. Az ügyben az ASVA és a ProArt tett feljelentést. Az érintett szerverek a gyanú szerint mind tömegesen vettek részt jogsértő zenei, filmes és szoftver tartalmak közönséghez juttatásában. Az Artisjus szerint ez a lefoglalás újabb figyelmeztető jel arra, hogy tömeges igény van az interneten kulturális tartalmakra, és Digitális Tartalom Stratégiát sürget.
Szegény Skype, meglehetősen kalandos életutat tudhat a magáénak. Bár a kezdetektől nagyon népszerű, üzletileg mégsem tartozik az igazán nagy dobások közé. Felvásárolták, eladták, majd megint felvásárolták, volt veszteséges, nullszaldós és picit nyereséges, majd megint veszteséges.
A cím kapcsán jogosan merülhet fel a kérdés: legális, legális… de melyik országban? Nos, azt nem nehéz kitalálni, hogy nem az Egyesült Államokról lesz szó.
A RIAA, azaz a Recording Industry Association of America nevű, zenekiadókat és jogászokat tömörítő szervezet újabb példás ítéletet hozott. Egy amerikai pompomlánynak, Whitney Harpernek huszönötezer dollárt kell fizetnie.
Tavaly év vége óta működik, immár több száz lelkes követője van az LMP-hez kötődő magyar Kalózpártnak. Céljuk a fájlcsere legalizálása az első publikálást követő öt év elteltével, törekvésük, hogy a kultúra szabadon elérhető, fogyasztható és létrehozható legyen. Amerikától Ukrajnáig 35 kalózpárt alakult már. Az ellenvélemény szerint az lenne a megoldás, ha az online világban jogszerű szolgáltatások alakulnának ki, a fájlcsere technológiája önmagában nem érdekes.
