szerző:
hvg.hu
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Tavaly év vége óta működik, immár több száz lelkes követője van az LMP-hez kötődő magyar Kalózpártnak. Céljuk a fájlcsere legalizálása az első publikálást követő öt év elteltével, törekvésük, hogy a kultúra szabadon elérhető, fogyasztható és létrehozható legyen. Amerikától Ukrajnáig 35 kalózpárt alakult már. Az ellenvélemény szerint az lenne a megoldás, ha az online világban jogszerű szolgáltatások alakulnának ki, a fájlcsere technológiája önmagában nem érdekes.

Az első kalózpárt Svédországban jött létre 2006-ban, azóta a tagok száma alapján a skandináv ország harmadik legnagyobb politikai pártjává nőtte ki magát. Céljaikkal sokan egyetértenek, világszerte sorra alakulnak a hasonló szerveződések. Különösen nagy lendületet adott a kalózpártoknak, hogy a svéd szervezet tavaly beléphetett az Európai Parlamentbe, sőt, a lisszaboni szerződés óta két delegáltjuk is van.

Itthon is többek - tipikusan szabad szoftveres háttérrel bírók - fejében megfordult, hogy kalózpártot kellene alapítani, régóta folyik a diskurzus. Végül egyetlen csapatot vitt el a lelkesedés addig, hogy meg is valósítsa az elképzelést. A magyar kalózpárt alapítói - Bodoky Tamás, Maróy Ákos és Szervácz Attila – szerint a magyar rendszer nem kedvez az egyetlen témára épülő pártoknak a különösen magas belépési küszöb miatt. Ezért a hasonló elveket valló, már meglevő párt, a Lehet Más a Politika (LMP) programjába integrálták a kalózpárt elképzeléseit.

Maróy Ákos
©

„A kalózpárt által felvetett kérdések olyan fontosak, hogy Magyarországon politikai szinten kell velük foglalkozni. Törvénymódosítások szükségesek, módosítani kell a lakosság jelentős részét kriminalizáló helyzeten. Ennek egyik módja, hogy politikai frontra visszük a problémát" – hangsúlyozta Maróy Ákos. Szerinte a jelenlegi szerzői jog nem a szerzőknek biztosít megélhetést, hanem ebből a kiadó profitál. Úgy véli, a jelenlegi rendszer egész Európában korlátozza a kulturális értékek újrafelhasználást és kriminalizálja az embereket. Azzal, hogy valaki felveszi videóra otthon a gyermekét és zenét kever alá, számtalan jogot sért. Nem köztudott, de tilos egy jogvédelem alá eső műemlékről készült fotót is publikálni – sorolta a példákat.

A kalózpárt tagjai azzal érvelnek, hogy a jelenleg érvényben levő szerzői jogi törvény megalkotása idején a magánembereknek nem volt lehetősége arra, hogy megsértsék a törvényben foglaltakat - a technika nem volt alkalmas erre, ez az ipari szereplők privilégiuma volt. Magyarul a másolás lehetősége a hétköznapi ember számára nem állt fenn. Mára viszont a kulturális javak továbbadása technológiailag nem kölcsönadás, hanem másolás formájában történik – hangsúlyozza a kalózpárt. Ez pedig nem intencióbeli, hanem technológiai váltás, ami viszont a jelenleg fennálló jogrendbe ütközik, vagyis kriminalizálja a folyamatot.

„A szerzői jog megsértése nem polgári jogi, hanem büntetőjogi kategória, a jogdíj beszedője egy törvény szerint monopolhelyzetben levő szervezet, és mindez alá van támasztva nemzetközi egyezményekkel, melyekből nehéz kihátrálni” – folytatta Maróy Ákos. A kalozpart.org alapvető célja, hogy a jelenlegi 'szerző halála után 70 évig' érvényes szerzői jogi monopólium módosuljon 'az első publikálás után 5 évre' - és ez után bármit lehessen csinálni az alkotásokkal. Nem a fájlcsere általános, korlátlan szabadsága a cél" – mutat rá.

Ahhoz, hogy a jelenlegi lobbival szembe tudjanak szállni, hasonlóan erős nemzetközi szövetségre lenne szükség. Külön büdzsé ugyanakkor nem áll a párt rendelkezésére, a tagok elhivatottságból képviselik az érintettek érdekeit. Motivációt ugyan nyernek a nemzetközi példából, formálisan azonban a magyar Kalózpártnak nincs kapcsolata a nemzetközi szervezetekkel. Reményeik szerint, ha minden országban megerősödik a mozgalom, európai diskurzust lehet arról tartani, jó-e a jelenlegi doktrína.

[[ Oldaltörés (A globális zenei kiadó az iTunes) ]]

A Kalózpárt a politikai színtér mellett más fórumokon is párbeszédet folytat az érintettekkel. Elsődleges platformjuk a weboldaluk, illetve a Twitter, melyen néhány százan követik őket. Az egyik leghatékonyabb csatorna a Creative Commons listája, ahol mindkét oldal véleményvezérei összecsaphatnak.

A szabadon elérhető, fogyasztható és létrehozható kultúra kérdésköre mellett a legnagyobb vita a kulturális értékek létrehozásának üzleti modellje miatt is folyik. A jelenlegi rendszert védők szerint a mostani állapot azért jó, mert képes eltartani az alkotókat. A Kalózpárt és szimpatizánsaik szerint ez egyrészt nem igaz, másrészt a kiadókra egyre kevesebb szükség van. Minden technológiai váltás társadalmi váltással is jár - itt is ilyen folyamaton megyünk keresztül szerintük. Az összes régi szereplő keresi a helyét a váltás utáni új technológiai helyzetben. A Kalózpárt úgy látja, hogy a kiadó üzletet veszít, de nyilván mindent megtesz, hogy fennmaradjon, amíg lehet. A szerzők viszont egyre jobban járnak meglátásuk szerint.

A Times cikke szerint a zeneiparba kevesebb pénz áramlik be, a zenészek mégis jobban keresnek. A szolgáltatás, amit a kiadó nyújt, azaz hogy kulturális tartalmat terjeszt a célközönségnek, a nyolcvanas évek végéig értékes volt és sokba is került. Ma ezt a funkciót átveszi egy weboldal, a szolgáltatás értéke annyira lecsökkent, hogy esetenként nincs is rá szükség. A globális zenei kiadó az iTunes” – véli Maróy Ákos. „Ennél sokkal konkrétabban kell az adatokat vizsgálni ahhoz, hogy trendeket lehessen felvázolni. Egy ilyen általános kijelentés egyszerűen nem igazolható. Mit sugall ez a kijelentés? Azt, hogy a zenészeknek mára sikerült elérniük, hogy a zeneiparba bejutó összeg nagyobb hányada maradjon náluk? Ebben a formában ez biztosan nem igaz” – véli Dr. Tóth Péter Benjámin, az Artisjus jogi osztályának vezetője.

A jelenlegi helyzet a Kalózpárt véleménye szerint paradoxon: olyan terméket csereberélnek a felhasználók Magyarországon, amit itthon meg sem lehet vásárolni, például DVD-ket, amikre nem éri meg magyar borítót készíttetni. „A piaci szereplők minden status quo felborulásakor a helyüket keresik, és megpróbálnak a korábbinál nagyobb teret nyerni" – véli Dr. Tóth Péter Benjámin, hozzátéve - "Ennek ellenére azt hiszem, a piacon kevesen akarnák a régit fenntartani, hiszen az új technológia sokkal hatékonyabban képes kiszolgálni a fogyasztók igényeit. Az viszont tény, hogy a régi és új szereplők - különösen az internetszolgáltatók szerepét kell kiemelni - között egyfajta harc dúl, ami még nem jutott nyugvópontra” .

„Decemberben egy magyar filmek iránt érdeklődő japán kurátornak szerettem volna a neten magyar filmeket mutatni - sem pénzért, sem ingyen semmilyen formában nincs erre lehetőség. A közpénzen létrehozott kulturális javak elérhetetlenek. Hiába ölik az adófizetők pénzét a Nemzeti Audiovizuális Archívumba - archiválnak, fenntartják, kezelik -, mégsem osztják meg. A fogyasztás mellett a kreativitást is korlátozza a jelenlegi rendszer: a művek újrafeldolgozását, remixelését is tiltja. Olyan zenei kultúrában, ahol a hangszer nem a gitár húrja, hanem a korábbi zene hangmintája, ellehetetleníti a zenei alkotást” – sorolja a Kalózpárt egyik alapítója.

A Nemzeti Audiovizuális Archívumnak a katalógusa szabadon hozzáférhető bárki számára, az archivált műsoroknak azonban csupán egy részét lehet megnézni a neten, 1931 és 43 közötti filmhíradókat például.  A tartalom nagy része azonban csak a NAVA-pontokban elérhető, azaz a hozzáférést biztosító intézmények látogatói számára. A jelenlegi törvények szerint a könyvtárak a digitális gyűjteményüket ugyanis csak zárt hálózaton tehetik közzé. A NAVA-ban őrzött műsorokhoz ezért könyvtárakból, iskolai oktatás célját szolgáló intézményekből, muzeális intézményekből, levéltárakból, valamint kép- és hangarchívumokból lehet hozzáférni. A Magyar Nemzeti Filmarchívum-nak is csak az adatbázisa érhető el a neten. Legfeljebb az Örökmozgóba mehet el valaki, a honlapjukon is az áll, hogy az archívum gyűjteményének ritkaságai csak itt láthatók.

 

[[ Oldaltörés (Központi Manitu Szerver) ]]

A probléma sokakat érint: a 25 év alattiak 90 százalékát, a felnőtt lakosság mintegy felét. Csakhogy Magyarországon a politikai nihilizmus miatt ideológia mentén szavaznak az emberek, nem érdekképviselet mentén. Még az is, aki fájlt cserél, sokszor jónak tartja, hogy ez tilos, még ha maga meg is szegi a törvényt - vélik a Klózpártnál. Azért, mert azt hiszi, ez jó a szerzőnek. Pedig több felmérés eredménye is azt mutatja, hogy aki aktívan fájlt cserél, aktívabban vásárol is.

Az Artisjus jogi osztályvezetője egészen más megvilágításban látja a kérdést: "Ez a kijelentés csak annyit mond, hogy aki jobban szereti a zenét, az többet is fogyaszt belőle - akár ingyenes, akár fizetős forrásból. A statisztikák világosan mutatják, hogy a fájlcserélő hálózatok megerősödésével a hagyományos zeneértékesítési csatornák visszaestek. Ezen kár vitatkozni. Egy ilyen kijelentés ráadásul teljesen tévútra viszi az online zenei szolgáltatások jövőjére vonatkozó gondolkodást. A cél ugyanis nem az, hogy a hagyományos CD-piac romjai még valamilyen szinten életben maradjanak. Inkább az, hogy az online világban kialakuljanak olyan jogszerű szolgáltatások, amelyek a legszélesebb tömegek zenei igényeit szolgálják ki: széles repertoárral és ésszerű áron. Az egyik fontos akadálya ennek az, hogy a fogyasztók jogsértő forrásokhoz, például fájlcseréhez fordulnak, mégpedig tömegesen.”

Kérdéses a Kalózpárt szerint az is, hogy akik a törvénymódosításokat végezték, mennyire értenek a technológiához. Igaz, hogy a torrent fájlt letöltik a gépre, de magát a tartalmat cserélik a felhasználók - hangsúlyozzák. Dr. Tóth Péter Benjámin viszont úgy látja, a fájlcsere technológiája önmagában nem érdekes. A szerzői jog szempontjából csak az fontos tényező, hogy valaki a legszűkebb családi-baráti körénél szélesebb kör számára tesz hozzáférhetővé zeneműveket, filmeket, szoftvereket. Természetesen az egyes fájlcsere-megoldások a jogérvényesítés során érdekes sajátosságokat mutathatnak; de a kérdés inkább az: hogyan lehet elérni, hogy a jelenleginél több jogszerű online szolgáltatás jöjjön létre, és a fogyasztók ezekben találják meg számításaikat.

„Mi az Artisjusnál a közelmúltban azért kezdtünk tárgyalásokat a többi piaci szereplővel és a jogalkotóval, hogy világossá tegyük: hiába várjuk a jogszerű szolgáltatások megerősödését, amíg ezek korlátlanul lennének kénytelenek versenyezni az engedély nélküli fájlcserével. Ugyanakkor a jogsértések elleni fellépés sem életszerű addig, amíg képtelenek vagyunk a fogyasztók számára jogszerű online alternatívákat kínálni. Ebből a 22-es csapdájából csak úgy van kiút, ha a társadalom világos állami szerepvállalással egyszerre tesz lépéseket a jogszerű szolgáltatások megerősítéséért és a jogsértő szolgáltatások visszaszorításáért” – részletezte az Artisjus szakembere.

A Kalózpárt ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a törvényben foglalt "letöltés" és "feltöltés" közötti megkülönböztetésnek egyszerűen nincs értelme. Nem létezik egy Központi Manitu Szerver, amire a felhasználók fel-le töltenének - hanem megosztják a tartalmakat egymással. A Kalózpárt az ezzel járó állandó fenyegetettség jelenségét kívánja megszüntetni azáltal, hogy dekriminalizálja az emberek túlnyomó többsége által természetesen végzett tevékenységet - a kulturális termékek egymás közötti cseréjét. Maróy Ákos hangsúlyozza: "Szemben a "régi iskola" híveivel, a megoldást mi abban látjuk, hogy a fájlcserélés legyen legális minden kulturális termékre az első nyilvánosságra hozástól számított 5 év után. Így ahelyett, hogy kulturális értékek monopóliumait tartanánk fent a mű keletkezése után akár 100 évig is, inkább ezeknek a szabad áramlását, cseréjét, új alkotások létrehozásának szabadságát tűztük zászlónkra."

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Világ

Tömeges perbe fogás fájlcsere miatt, már a szomszédban is

A kalózmásolatok által sújtott zeneipar beperelt 459 brit, francia, dán és osztrák zenerajongót, akik népszerű ingyenes fájlcserélőkön (Kazaa, eDonkey, Gnutella) cserélgettek zeneszámokat. Az elkövetkező hónapokban további európai országok is sorra kerülhetnek.

hvg.hu Vélemény

Illegális fájlcsere: tegyük legálissá!

Erkölcsileg lehet (és kell is) dohogni a szerzői-kiadói jogok tiprásán. Viszont pragmatikusan üdvös lenne belátni: senki nem fog a videotékába vagy lemezboltba elballagni, ha a foteljéből gyorsan, fizetés nélkül juthat hozzá ugyanahhoz. A fájlcserélők (más szóval: kalózok) tevékenységét feltartóztatni nem lehet. Legjobb lenne, ha a zene- és filmforgalmazók maguk állnának a fájlcserélő business élére, a letöltések legálissá válnának.

Bödőcs mint Gyurcsány: Meg akartuk csinálni ezt a k*rva országot, de minket csináltak meg

Bödőcs mint Gyurcsány: Meg akartuk csinálni ezt a k*rva országot, de minket csináltak meg

Eltűnt egy idős svájci nő Budapesten

Eltűnt egy idős svájci nő Budapesten

Magyarországon a teljesen új Peugeot 208 - kipróbáltuk

Magyarországon a teljesen új Peugeot 208 - kipróbáltuk

Börtönbüntetésre ítélték a pocsaji óvoda felrobbantásával fenyegetőző férfi

Börtönbüntetésre ítélték a pocsaji óvoda felrobbantásával fenyegetőző férfi

Az oroszok forradalmasítják a közlekedési lámpát

Az oroszok forradalmasítják a közlekedési lámpát

A budafoki fideszesek a Facebookon védik az MSZP-ből kilépett két képviselőt

A budafoki fideszesek a Facebookon védik az MSZP-ből kilépett két képviselőt