A várakozásokkal szemben még nem született megállapodás arról, hogy a Mol hogyan szerezhet többségi tulajdonrészt a pancsovai finomítót működtető szerb NIS olajvállalatban. A volt szerb energiaminiszter szerint az orosz tulajdonban lévő többségi részesedést a szerb állam is megvásárolhatja.
Kétmilliárd eurót ajánlott fel egy szerb vállalat az oroszoknak a NIS többségi tulajdonrészéért.
A Tisza Párt győzelmének lehet egy „járulékos vesztesége”, az, hogy a Mol nem jut hozzá a szerbiai olajipari vállalatban, a NIS-ben birtokolt orosz tulajdonrészhez – állítják belgrádi elemzők.
Nem úgy tűnik, mintha közelednének az álláspontok az orosz Gazprom kivásárlásával kapcsolatban.
A NIS a működési engedély újabb meghosszabbítását kérte Washingtontól, amelynek többségi tulajdonosa a Gazprom. A Mol tavaly ősz óta próbálja megszerezni a céget, egyelőre eredmény nélkül.
A Szerbiai Kőolajipari Vállalat egyelőre nincs veszélyben az orosz többségi tulajdon miatt.
Főszabály szerint március 18-tól tilos orosz gázt behozni az EU-ba mind vezetéken, mind hajón (LNG-t). A 2021-ben kötött magyar–orosz hosszú távú szerződés szerinti szállítások 2027 őszéig még teljesíthetők.
Az ügy 2022-ben kezdődött, amikor az ukrán Naftogaz sérelmezte, hogy a Gazprom nem fizet tranzitdíjat az Ukrajnán áthaladó gázért.
A Mol a múlt héten írt alá kötelező érvényű megállapodást az 56,2 százalékos részesedés megvásárlásáról.
A magyar olajvállalat lett a befutó, ők vásárolhatják meg a szerb NIS-ben meglévő, az amerikai szankciók miatt már a működést is blokkoló orosz tulajdonrészt. Az üzlettel a Mol nyer finomítót, kúthálózatot, petrolkémiai üzemet – és ami ennél fontosabb: piacot, még nagyobb régiós súlyt, és aduászt a horvát Janaffal szemben.
Szerinte mindez jó Oroszországnak.
Az ügyletet még jóvá kell hagynia az amerikai pénzügyminisztériumnak.
A NIS olajipari cég majdnem teljes egészében uralja a szerb piacot, a magyar olajtársaságnak így ez lehet a legvonzóbb abban a lehetőségben, hogy az amerikai szankciók miatt kivásárolhatják a szerb vállalatból az orosz Gazpromot. A terjeszkedéssel ráadásul jócskán tovább is nőne a Mol régiós súlya, és sokkal jobb alkupozícióba kerülhetne a vele felemás kapcsolatban álló, de az Adria-vezeték miatt megkerülhetetlen horvát Janaffal szemben.
A Mol hivatalosan még nem ismerte el, hogy megvenné a Gazprom tulajdonrészét a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (Naftna Industrija Srbije, NIS), most azonban a szerb elnök is nevesítette, hogy a magyar cég az érdeklődő.
Átvizsgálják a szerb nemzeti olajtársaságot, melynek több mint 50 százalékát is megvennék a mostani, orosz résztulajdonostól.
Szijjártó két nappal azután jelentette be a döntést, hogy kiderült, Hollandiában a bíróság zárolná a vállalat eszközeit.
Az Orbán-kormány és a Mol szívesen rátenné a kezét az amerikai szankciók által ellehetetlenített orosz olajipari érdekeltségekre a Balkánon, de kérdés, elég-e ehhez körbeudvarolni Trumpot és Putyint.
Deák András György, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa szerint most nyomott áron lehet hozzájutni ezekhez a cégekhez.
Mindezt az orosz miniszterelnök-helyettes erősítette meg.
A helyi sajtóértesülések alapján nem világos, hogy a szerb kormány melyik felet szeretné inkább a pancsovai finomító tulajdonosai között tudni, de az egyik verzió szerint a komplexum már november 25-én a Molnál köthet ki.
