Március 18-ával életbe lépett az Oroszországi Föderációból származó földgáz behozatalának tilalma az Európai Unióban. Az Európai Unió Tanácsa január végén fogadta el a jogszabályt minősített többséggel, Bulgária tartózkodása, illetve Szlovákia és Magyarország nem szavazata mellett.
Az importtilalom általános, vonatkozik a csővezetékes szállításokra és az orosz forrásból származó cseppfolyósított földgázra (LNG-re).
Vannak azonban fontos mentességek, a 2025 június 17-e előtt megkötött rövid távú szerződések szerinti tranzakciókat április (LNG), illetve június (vezetékes gáz) közepéig még le lehet bonyolítani.
A 2025 júniusa előtt megkötött hosszú távú ellátási szerződések szerinti szállításokat 2027 őszéig lehet még teljesíteni.
Magyarországnak – az állami MVM-nek – 2021 óta van élő hosszú távú szerződése (10+5 év, évi 4,5 milliárd köbméter) szerződése az orosz Gazprommal. Az uniós kivételszabály alapján e szerződés szerinti szállítások tehát 2027 őszéig teljesíthetőek.
Tudható ugyanakkor, hogy az MVM illetve egyéb magyarországi szereplők ezen felül is hoznak be orosz gázt. Ezeknek a plusz beszerzéseknek a mai nappal jó eséllyel vége. Kivéve, ha akadnak közel egy éves rövid távú szerződések.
A kormány – a Fidesz – folyamatosan azzal riogat, hogy az olcsó orosz energia elvesztése katasztrófa lenne Magyarország számára. Ami a gázt illeti, az orosz forrás valójában nem olcsó – ezt már a kormány is elismerte – a szerződés árképzése a TTF holland gáztőzsdét követi némi csúszással.
Az orosz gáz elvesztése Magyarország számára ellátási kockázatot sem jelent, a kőolajjal ellentétben a gázinfrastruktúra kiváló, szinte minden szomszédos országgal van csővezetékes kapcsolat.
https://hvg.hu/itthon/20260126_szijjarto-peter-repowereu-europai-birosag-eljaras-magyar-kormany
