Egy amerikai kutatás megcáfolta azt a nézetet, miszerint a városi zöldterületek segítenek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésében, sőt kimutatta, hogy kisebb lenne a káros anyagok kibocsátása a parkok nélkül.
A zöld aktivisták által kiadott legjobb reklámokat gyűjtötte össze aktuális bejegyzésében az Adrenalin blog szerzője. Az egyik kisfilmből kiderül, hogy Frank Baxter professzor már 50 évvel ezelőtt megjósolta a globális felmelegedést, és annak követekezményeit.
Peking visszautasítja a brit vádat, miszerint "eltérítette" volna a koppenhágai klímacsúcs tárgyalásait, s a megjegyzés mögött a felelősség elhárításának és a fejlődők megosztásának szándékát feltételezi - ez derül ki a kínai külügyi szóvivő kedd reggel tett nyilatkozatából.
A légkör növekvő szén-dioxid-tartalma miatt az óceánok egyre savasabbak lesznek, ami persze kihat a tengerek élővilágára. Most amerikai kutatók arra jöttek rá, hogy egyes héjas állatok nagysága ezáltal növekszik. A jelenség okai még nem ismertek.
Mindössze 17 óra napsütés jutott Stockholmnak novemberben - közölték helyi meteorológusok hétfőn.
Az Antarktisz keleti részének jégtakaróján is tapasztalható az eddig csak a hatodik földrész nyugati részén megfigyelt olvadás - tűnik ki egy tanulmányból, amely a Nature Geoscience című szaklapban jelent meg.
Geológusok szerint a Kauai-sziget strandjainak több mint 70 százaléka pusztulófélben van, Oahu pedig homokos partjainak mintegy negyedét már elveszítette. Bár a strandok fokozatos eltűnését nem a globális felmelegedés okozza, a klímaváltozás hatására a helyzet az elkövetkezendő évtizedekben várhatóan látványosan rosszabbodni fog.
Egy héten legalább két napig nem kellene húst enni, és ez már elegendő lenne a globális felmelegedés megállításához - állapította meg egy új brit kutatás.
Svájci kutatók szerint az Alpoknak a klímaváltozás hatására olvadó gleccsereiből erősen mérgező szennyezőanyagok oldódnak ki, melyeket évtizedeken át a jég zárt magába.
A világvégejóslatok dacára csekély az esélye, hogy decemberben Koppenhágában megállapodjanak a globális felmelegedés mérsékléséről – derült ki a dán fővárosban a múlt héten tartott nemzetközi konferencián.
Az eddigi legmelegebb év nem tavaly vagy tavalyelőtt volt, hanem még 11 évvel ezelőtt, 1998-ban. Akkor viszont mi a helyzet a felmelegedés rémével?
Az ipari országoknak 2050-ig évente 75 és 100 milliárd dollár közötti összeggel kellene segíteniük a fejlődő országokat az éghajlatváltozás elleni harcban - derült ki a Világbank által Hágában közzétett jelentésből.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) csütörtökön közzétett legfrissebb beszámolója szerint a globális klímaváltozás mértéke és üteme túllépett a világszervezet Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 2007-es jelentésében vázolt legborúlátóbb forgatókönyveken is.
Egy cseh klímakutató szerint a melegedő éghajlat megváltoztatja a komló minőségét, ezáltal befolyásolja az abból készülő alkoholos ital ízvilágát.
New York veszélybe kerülhet az éghajlat felmelegedése következtében elolvadó jégmezőkből felszabaduló víz hatására. A folyamatot vizsgálva a tudósok arra következtetnek, hogy a tengervíz szintje különböző mértékben emelkedhet az egyes térségekben, és sok jel arra mutat, hogy New York körül jobban nő a vízszint, mint más sűrűn lakott partszakaszokon - írta meg a The New York Times.
Más összetett rendszerekhez hasonlóan, a klímaváltozás esetében is azonosíthatóak azok a fordulópontok, amelyek azt jelzik, hogy már nincs visszaút.
Az Atlanti-óceán áramlatainak lassulása várhatóan kevésbé gyorsan következik be, mint korábban gondolták a Science című folyóirat legfrissebb számában megjelent tanulmány szerint.
Június elejéig akkora volt az aszály, hogy a gazdák kárenyhítésben részesülnek. Utána viszont árvizeket okozott a heves esőzés. A globális felmelegedéssel feltehetőleg szaporodnak a hasonló, ma még szélsőségesnek tekinthető esetek.
Hirtelen és elkerülhetetlen éghajlati változások egyre növekvő kockázatával kell szembenéznie a világnak a vártnál gyorsabb globális felmelegedés miatt - figyelmeztetett egy nemzetközi tudóscsoport csütörtökön nyilvánosságra hozott tanulmánya.
Élhetnek-e a globális felmelegedés folytán újra hüllők az Északi-sarkon - teszi fel a kérdést Mark Lynas brit környezetvédő, író-újságíró annak kapcsán, hogy Axel Heiberg-szigeten 55 millió éves krokodilszerű lények éltek.
