A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Barents- és Kara-tenger zsugorodó jégtakarója és az északi kontinensek szélsőségesen hideg telei közötti kapcsolat című tanulmány a Journal of Geophysical Research című szakfolyóiratban látott napvilágot.
Mint Vladimir Petoukhov professzor, a tanulmány vezető szerzője rámutat, a jégtakaró zsugorodása az északi sarkvidék keleti felén az alsóbb légrétegek regionális felmelegedését okozza. Utóbbi a légköri áramlatok anomáliáit válthatja ki, s összességében a lehűlés folyamatát indíthatja be az északi országokban.
"Ezek az anomáliák megháromszorozzák a szélsőségesen hideg telek valószínűségét Európában és Ázsia északi részén" - mutatott rá a professzor, aki példaként a tavalyi kemény telet, valamint a 2005/2006-os hideg telet említette. Hozzátette azonban, hogy a hideg telek nemhogy nem mondanak ellent a globális felmelegedés általánosan kirajzolódó képének, hanem alátámasztják azt.
Petoukhov hangsúlyozza, hogy a Barents- és a Kara-tenger fölött felmelegedő levegő miatt hideg telek köszöntenek Európára. "Ez nem az, amire bárki számíthatott" - hangsúlyozta a tudós, megjegyezve: mélységesen tévednek azok, akik úgy vélik, hogy a távoli tengereken olvadó jégtakaró nem érintheti őket.
Az ENSZ klímakutató testülete, az IPCC (Intergovermental Panel on Climate Change) tudósai úgy vélik, hogy a globális hőmérsékletemelkedés megnöveli az árvizek, szárazságok, hőhullámok gyakoriságát, s a felmelegedés következtében megemelkedik a tengerek szintje.
