A negyven éven felüli nők közel kétszer akkora valószínűséggel szülnek autista gyermeket, mint a harminc éven aluliak - állítják annak a tanulmánynak a szerzői, amely több bizonyítékot is talált az autizmus és az anya életkorának összefüggésére.
Az 1960-as évek babyboomja óta először emelkedett a születések száma az ipari államokban - derült ki a Max Planck demográfiai kutatóintézet kedden ismertetett felméréséből.
Enyhülni látszik a bolygó túlnépesedésének veszélye, a várakozások szerint ugyanis a fejlődő világ nagy részén is közelít az önfenntartó szinthez a gyermekvállalások száma. De vajon közelebb viszi ez az emberiséget a nyugati értelemben vett jólét általánossá válásához?
Hamarosan változhat a trend, mely szerint a fejlett államokban csökken a gyermekvállalási hajlandóság és érdemben csak a fejlődő világ államaiban nő a lakosságszám dinamikusan.
Gyermeke születése után a legtöbb nő szeretné azonnal visszanyerni eredeti alakját, csakúgy, mint a médiában szereplő filmsztárok, akik pár héttel a szülés után már régi fényükben pompáznak. A Német Közegészségügyi Intézet kutatói szerint azonban a nőknek nem kellene ezzel gyötörniük magukat, különösen, mert a terhesség utáni fogyókúra károsan hathat az anyatejre is.
Bár a gyermeknevelés, az otthon békéjének megteremtése összességében még mindig a nő feladata, a távolságtartó, tekintélyelvű, szigorú apa képe helyett egyre inkább kirajzolódik egy új szülő eszménye. Június harmadik vasárnapja Apák napja volt.
Csaknem négy százalékkal kevesebb gyermek született ez év első két hónapjában, mint egy évvel korábban. A házasságkötések számában nem történt lényeges változás, ugyanolyan kevesen – valamivel több, mint 2500 pár – mondta ki a boldogító igent januárban és februárban. Válságban lenne a család? Vagy csupán természetes, a társadalmi-gazdasági változásokhoz igazodó átalakulásról van szó?
A gyermekgondozás fizetett idejének csökkentési tervei sokféle tiltakozást indítottak el.
A 19. században bolondnak, de legalábbis sajnálatraméltónak, a 20. században természetellenesnek tartották, ha valaki nem akart gyereket. Napjainkban már elfogadott életformának, tudatos döntésnek tekinthető a gyermektelenség, s ezt a tényt a csökkenő születésszámok is jól jelzik. Az anyaság intézménye is megváltozott: az ösztönöket egyre inkább a teljesítménykényszer és a maximalizmus veszi át.
5, 8, 12,15, 20 – nem a heti lottószámok, hanem olyan, százalékokra utaló adatok, qmelyek a lelki eredetű meddőség arányát próbálják megsaccolni. Bár a számok között van némi különbség, abban azonban egyetértenek a szakértők, hogy ebben a feszült, bizonytalan, gondoktól terhelt időszakban emelkedni fog azoknak a pároknak a száma, akik hiába próbálkoznak az utódnemzéssel.
Nem mindegy, hogy a főállású anyaként otthon töltött néhány évben mekkora jövedelemmel rendelkezik a munkavállaló. A HR-esekhez naponta tucatjával fordulnak a jelenlegi/későbbi családfenntartó kollégák azzal a kéréssel, hogy segítsenek optimálissá tenni az állami, anyasági juttatások lehívását. A törvény egyrészt szigorúan behatárolja az összeget, másrészt viszont annak, aki gondosan megtervezi a gyerekvállalását, komoly mankókat is ad.
