#Hatvanpuszta





Orbánék könyvtárában szkíta-magyar rokonságról beszélne a mennyezet

A hvg360 dokumentumfilmjében bemutatott Orbán-gigaberuházás, a hatvanpusztai kastély könyvtárának mennyezete a református egyházi művészet köréből meríthet ihletet. Ám a templomi kazettáknak más olvasatuk is lehet, mely az ezoterikus magyar őstörténet világából lehet ismerős. Ez a fideszeseket is beszippantó vajákos történelemszemlélet ma már nem ritka Orbánék köreiben, hiszen egyebek közt ez a Kásler Miklós nevével fémjelzett Magyarságkutató Intézet fő csapásiránya.






Mi épül Hatvanpusztán, és mennyiért? – Videó az "Orbán-majorság" meglepő fejlődéséről

A HVG és a hvg360.hu az elmúlt hetekben több cikkben, illetve egy közel félórás dokumentumfilmben mutatta be az Orbán-család hatvanpusztai építkezéseit, egy uradalom kialakulását. Közben mind több új információ fut be a szerkesztőségbe az olcsónak semmiképpen sem tűnő fejlesztésekről, és kiderült az is, miként reagált oknyomozásunkra a kormány. Ezekkel frissítettük a hvg360.hu e cikkből is elérhető dokumentumfilmjét, amelyből most egy hosszabb előzetest mutatunk a hvg.hu olvasóinak.





Galéria az Orbán család hatvanpusztai birtokáról: Újabb belső képek és légi felvételek

A harmadik kétharmados győzelem után pörgött fel az építkezés Hatvanpusztán, a miniszterelnök apja, Orbán Győző tulajdonában lévő birtokon. A kormány szerint semmi közünk ahhoz, hogy Orbán Győző mire költi a közbeszerzéseken keresett pénzt, Gulyás Gergely pedig esküszik, itt majorság lesz, többségében gazdasági épületekkel. Legalábbis a miniszterelnök ezt mondta neki, és miért is kételkedne. A HVG által készített, illetve birtokunkba jutott képeken azonban teremgarázsok bejárata, liftaknák és egy impozánsnak mutatkozó magánkönyvtár is látható. Utóbbiak szerint idősebb Orbán pont arról álmodik, mint a fia.*


A mintakép, akihez mérten Orbán Viktor még zöldfülű

„Mikor súlyos kormánygondjai között kifáradt, és zaklatott életében csendet, pihenést keresett, leginkább Alcsúton találta azt meg. Alcsút sok örömöt nyújtott neki, talán azért is, mert egyedül az ő teremtménye volt. A sivatagból néhány esztendő alatt paradicsomot varázsolt” – így írta le érzékletesen Lestyán Sándor, hogyan kötődött kétszáz évvel ezelőtt József nádor a Fejér megye északkeleti csücskében elterülő birtokaihoz. Az életrajzíró szerint a Habsburg főherceg megszállottságát a helyiek is örömmel fogadták: „Minél kietlenebb, minél kopárabb volt a talaj, annál lelkesebben törekedett, hogy termékennyé változtassa. Gyakran felkereste itt jobbágyait, akik úgy tisztelték, mint édesapjukat.”