Apor Balázs történész: Egy átfogó Orbán-kultusz lehetősége már jelen van
Az autoriter rendszerek barométerét a vezető személyi kultusza jelenti – állítja Apor Balázs történész, a Rákosi-kor kutatója.
HVG: A Rákosi-kultuszról szóló, magyarul most megjelent, Láthatatlan tündöklés című könyvében bemutatja a kommunista vezetők személyi kultuszának történelmi gyökereit is. Mik voltak ezek?
Apor Balázs: A Szovjetunióban a cárok kultuszából, idehaza Ferenc József, de leginkább Horthy Miklós kultuszából meríthettek a kommunista vezetők mesterséges karizmájának megteremtéshez. Mindegyik kultuszban megvolt a vezető rituális dicsőítése, mitikus tulajdonságokkal való felruházása. Ferenc Józsefnek, legitim uralkodóként, még csak gesztusokat sem kellett tennie a magyarok felé, hogy kialakuljon a hivatalos kultusza. Horthyé rendelkezett társadalmi támogatottsággal, és voltak dinasztikus jegyei is, de az ő kultusza inkább az első világháború után megjelent autoriter katonai vezetők – a német Hindenburg, a lengyel Pilsudski – kultuszainak sorába illeszkedett bele. 1956-ban egy időre megszakadt a vezető körüli kultuszok sora Magyarországon, hiszen Kádár János épp a személyi kultusszal szemben határozta meg a rendszerét. Sokan azonban úgy vélik, Kádár puritanizmusát is egyfajta kultuszként építették fel.
HVG: Orbán Viktor esetében, látva hívei megnyilvánulásait, nem beszélhetünk hasonló vezetői kultuszról?
A. B. : Az én véleményem szerint
akkor van vezérkultusz, ha van egy központi intézményrendszer, mely a vezető köré kiépít és sulykol egy legitimációs narratívát.
Igaz, a KESMA-t részben ilyennek tekintjük. A sajtó ellenőrzése ugyan korántsem totális, de van egy olyan szervezet, ami még a Rákosi-korinál is hatékonyabban tudja keresztülvinni az üzeneteket. Olyan ugyanis még az ötvenes években is ritkán fordult elő, mint nemrég a vidéki napilapok esetében, hogy ugyanazzal a címlappal jelenjenek meg az újságok. Persze az üzenetek a Rákosi-féle sajtóban is központi direktívákat követtek, de hagytak minimális teret valamiféle kreativitásnak. A kultuszhoz a média centralizációja az első, elengedhetetlen feltétel. Így történt ez Vlagyimir Putyin esetében is már nagyon korán, a kétezres évtized elején. Így kezdték el felépíteni – hollywoodi eszközökkel és mintára – a macsó vezető kultuszát. Akkor még mindenki nevetett a félmeztelenül lovagló orosz elnök képein. Ma már senki nem nevet.
A kultusz ugyanis az autoriter rendszerek kialakulásának barométere.
Megszerette Orbán a személyi kultuszt, honlapján címer és zászló helyett V betű virít
A mesehősök és a celebek kultuszának mintájára alakult ki Orbán Viktor nimbusza. A hívei által vallásos rajongással körülvett „mi fiunkból" az elmúlt évtizedben „a nemzet atyja", majd a háború kitörése óta az ország védelmezője lett. Rendszerének legitimitása a személyéből fakad, spontán alakult kultuszát ezért már felülről is építik.