Az EU ismét "megfigyelés alá" helyezte az országot, de tervezett szankciókról ezúttal nem érkezett jelentés. Párizs az októberi EU-csúcs elé vinné a roma integráció ügyét.
A francia államfő is kiállt szombaton Görögország euróövezeti tagsága mellett, miután Párizsban megbeszélést folytatott Antonisz Szamarasz görög miniszterelnökkel.
A francia elnök szerint a szíriai válság nem rendezhető Bassár el-Aszad elnök távozása nélkül, az orosz államfő viszont ezzel nem ért egyet.
Franciaország épp hogy túl van az elnökválasztáson, az új köztársasági elnök beiktatásán, első protokoláris látogatásain és a kormány megalakulásán, de máris készülhet az újabb voksolásra, ezúttal a parlamenti választásokra.
Az európai polgárok növekvő elégedetlenségének terhe alatt ülnek össze az unió vezetői szerdán este Brüsszelben egy júniusra ígért, növekedést és munkahelyteremtést ígérő csomag körvonalazására. A vacsorával induló válságcsúcs menüjén sok rágós falat szerepel.
Egyre többen és hangosabban mondják, hogy a sorozatos gazdasági megszorításokkal csak mélyebbre kerül Európa. A gazdasági növekedés vagy megszorítások feladványát egyelőre senki sem tudja megoldani, így a labda ide-oda pattog a költségvetési szigort támogató Németország és a növekedésre hajtó európai országok között.
Az európai baloldal lelkesen ünnepli a bátor görögöket, akik többségében megszorítás-ellenes parlamentet választottak. Rendben van. Akkor végig fogjuk nézni a döntés következményeit, és a görögök bátorságát dicsérők remélhetőleg ugyanilyen lelkesek lesznek néhány hónap múlva is.
Hosszú, túl technikai, kemény, Hollande-nak kedvező döntetlen - ezekkel a kifejezésekkel jellemezték a csütörtöki francia lapok az elnökjelöltek előző esti tv-vitáját, amelyben négy nappal a második forduló előtt Nicolas Sarkozy konzervatív államfő és szocialista kihívója, Francois Hollande mintegy három órán át mérkőzött meg egymással.
Az első fordulóban győztes Francois Hollande továbbra is a francia elnökválasztás esélyese: a szocialista jelöltnek 54 százalékos győzelmet jelez előre egy kedden nyilvánosságra hozott felmérés. A jelenlegi államfő, a konzervatív Nicolas Sarkozy a szavazatok 46 százalékára számíthat.
Ha a szocialista Francois Hollande megnyeri Franciaországban a választások második fordulóját is, gyökeresen megváltoztathatja az ország gazdaságpolitikáját. Az euróválság miatt a legtöbb uniós ország megszorításokra kényszerül. Hollande ezzel szemben azt vallja, hogy a növekedés serkentése éppolyan fontos, mint a kiegyensúlyozott államháztartás. A szocialista jelölt még az uniós fiskális paktumot is felborítaná, melyet hosszas előkészületek után nagy nehezen hoztak tető alá a tagországok - a németek és épp a franciák vezetésével.
