Toronymagas esélyesévé vált a franciaországi választásoknak Francois Hollande, aki az első fordulóban a szavazatok 28,8 százalékát megszerezve megelőzte Nicolas Sarkozy államfőt. A második forduló előtt, amikor a verseny a kettejük párbajára szűkül, a kieső baloldali jelöltek szavazói a közvéleménykutatók szerint inkább Hollande-t támogathatják - ez pedig azt jelenti, hogy május hatodika után Franciaországnak 17 év óta elöször újra szocialista miniszterelnöke lehet.

A francia államfőválasztás talán még sosem kapcsolódott ennyire össze az Európai Unió jövőjével, mint most, az euróválság közepén. Hollande gazdaságpolitikai elképzelései több ponton is sértik az Európai Unió érdekeit. Így nem véletlen, hogy a legtöbb európai országban aggódva tekintenek arra, hogy mi lesz, ha a szocialista jelölt költözik be az Elyséee-palotába. Pontokba szedtük az aggodalmakat, illetve a súrlódási felületeket.

1. Fiskális paktum

Hollande újratárgyalná a 25 uniós ország között létrejött megegyezést, ami az állami adósságok csökkentését célozza. "Nem szabad takarékoskodnunk csak a takarékosság kedvéért", mondta Hollande április 18-án a német Handelsblatt-nak. Ezért a szerződést ki akarja egészíteni olyan intézkedésekkel, amelyek a gazdasági növekedést és a munkanélküliség elleni küzdelmet célozzák. Ameddig ez nem következik be, "nem fogom a francia parlamentnek ajánlani, hogy jóváhagya a szerződést", fenyegetőzött Hollande.

Francois Hollande nyertes pózban

AP / Bob Edme

Az Európai Unió története folyamán viszont még nem volt arra példa, hogy egy fontos szerződés ne lépjen hatályba, csak azért, mert más került az ország élére, mondta a hvg.hu-nak Stephan Seidendorf, a Stuttgart közeli ludwigsburgi Német-Francia Intézet munkatársa. A politológus valószínűbbnek tartja, hogy a fiskális paktum újratárgyalása helyett más területeken tesznek kisebb engedményeket az európai kormány- és államfők Hollande-nak: "Törekedniük kell olyan megoldásra, hogy Hollande Franciaországban ne tűnjön szószegőnek". Az államfői poszt várományosa ugyanakkor semmi esetben sem tudja megakadályozni, hogy a fiskális paktum 2013 január 1-én hatályba lépjen. Mihelyt 12 ország parlamentje elfogadja a szerződést, az automatikusan érvényes lesz. Eddig Portugália ratifikálta csak a dokumentumot.

2. Adósságfék az alkotmányban

A fiskális paktum arra kötelezi a tagállamokat, hogy a nemzeti alkotmányokban is rögzítsék, hogy középtávon kiegyensúlyozott államháztartásra kell törekedniük, és hogy a költségvetés ne terjeszkedhet az államadósság rovására. Az adósságféket Sarkozy tüntetöen támogatta, Hollande elutasítja és Sarkozy "piár-akciójának" nevezi, miután érvelése szerint a francia alkotmány már ma is erre kötelezi a törvényhozókat. Az, hogy ez mennyire számít ütközési pontnak, a vémeények megoszlanak: a szocialista jelölt mindenesetre azt igéri, hogy 2017-ben Franciaország már nem fog új kölcsönöket felvenni. (Sarkozy ezt már 2016-ban el akarta érni.) Stephan Seidendorf német kutató szerint esetleg Hollande úgy oldhatja meg a problémát, hogy nem direkt a francia alkotmányba íratja bele az államadósságok csökkentését, hanem egy másik alkotmányrangú törvénybe.

3. Költségvetési kiadások növelése

A szocialista Hollande elnöksége alatt lényegesen megnőhetnek a költségvetési kiadások - legalábbis ettől fél sok befektető. Mikor elterjedt a hír Hollande győzelméről a választás első fordulójában, nemcsak Franciaországban, hanem például Magyarországon is gyengébben zárt a tőzsde. Ez azzal is kapcsolatban lehet, hogy Hollande a kampánya alatt például bejelentette, 60.000 új tanári állást kíván teremteni, amivel egyértelműen a baloldali szavazók kegyében igyekezett járni. Egyben reagált arra a Sarkozy elnöksége alatt bevezetett gyakorlatra, miszerint két nyugdíjazott állami hivatalnok helyébe csak egy újat vettek fel. Hollande ezt a programot felfüggesztené, mert szerinte emiatt romlott a közigazgatás színvonala. A milliomosok esetében (egy millió euró éves jövedelem fölött) ugyanakkor egy új, 75 százalékos szja-adókulcsot vezetne be. Seidendorf a javaslatok ellenére előitéletnek nevezte, hogy a francia szocialisták kormányon inkább költekeznének, mint a konzervatívok. "Leginkább Sarkozy elnöksége alatt szaladt el az államadósság, főként a konzervatív államfő adócsökkentési javaslatainak köszönhetően", mondta a német kutató.

Merkel és Sarkozy: felbomlik a szövetség?

AP / Markus Schreiber

4. Közös európai államkölcsönök

Annak nagyon kicsi az esélye, hogy az eurózóna tagállamai a közeljövőben közös eurókötvényeket vezessenek be, az efféle terveket Németország ellenállása megakadályozza. Francois Hollande ellenben úgynevezett projektkötvényekkel kampányolt. Ezzel nem az általános kiadásaikat finanszíroznák a tagállamoknak, hanem bizonyos előre meghatározott európai beruházásokat, például nagy közlekedési- vagy energiahálózati projekteket.Mivel hasonló kezdeményezésekre már volt példa az Európai Unióban, ezzel Hollande nemigen keresztezi az európai főáramot. Hollande ezen kívül azért küzd, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) támogatásával segítsék a munkanélküli fiatalok foglalkoztatását. Franciaországban 25 százalékos a fiatalok körében a munkanélküliség, de mivel más országok (például Spanyolország) is küzdenek hasonló problémákkal, itt is jó esélyei vannak Hollande-nak a konszenzusra.

5. Az Európai Központi Bank (EKB) szerepe

Nemcsak a szocialista Francois Hollande, hanem a jelenlegi francia államelnök, a konzervatív Nicolas Sarkozy is szorgalmazta, hogy az Európai Központi Bank aktívabb szerepet vállaljon az euróválság leküzdésében. "Tisztelem az EKB önállóságát, de azt szeretném, hogy figyelmesebben kövesse a reálgazdaság helyzetét, nagyobb szerepet vállaljon mint hitelnyújtó és hatékonyan küzdjön a spekuláció ellen" - ezt decemberben mondta Hollande a német szociáldemokrata párt rendezvényén. Ezzel ellentétben a német kormány azt vallja, hogy az EKB legfontosabb feladata az infláció megakadályozása és szerinte meg kell védeni az intézetet a nemzetállamok túlzott befolyásától. Németországban már azt sem nézték jó szemmel, hogy az EKB eddig több mint 200 milliárd euró értékben vásárolt fel többek között görög és spanyol államkötvényeket  Ennek ellenére az EKV igen aktívan alkalmaz már bevált és újonnan kitalált eszközöket a likviditás fenntartása érdekében - Hollande jelentős részben nyitott kapukat dönget

6. Schengen felfüggesztése

Sarkozy a kampány utolsó fázisában mind kétségbeesettebben próbálta megszerezni a szélsőjobb választók kegyeit. Ezért bejelentette, hogy a schengeni egyezmény felrúgásával újra be fogja vezetni a határok ellenőrzését, ha az Európai Unió nem ellenőrzi jobban a külső határait. Ezen kívül az illegális bevándorlók gyorsabb kitoloncolását igérte és a legális bevándorlók számát is a felére akarta csökkenteni. Sarkozy azzal is fenyegetőzött, hogy bojkottálni fogja az Európai Unió üléseit, mint a 60-as években Charles de Gaulle, az akkori államelnök.

Ez a fajta retorika teljesen idegen Hollande-tól, ami pluszpont az Európai Unió számára. Annak viszont Hollande is híve, hogy az unió jobban koordinálja a tagállamok bevándorlási politikáját. Franciaországban sok bavándorló roma él nem hivatalos telepeken. Seidendorf német kutató szerint Hollande nemhogy kitoloncolná őket, hanem szociális lakások juttatásával próbálná rendezni a helyzetüket.

7. Angela Merkel, Európa motorja

Angela Merkel német kancellár még mindig Sarkozy-t támogatja, erősítette meg hétfőn a kancellár egyik szóvivője, főleg azért, mert Merkel a fiskális paktumot félti Hollande-tól.  A német kancellár még találkozni sem volt hajlandó Hollande-dal a kampány alatt. A szocialista jelölt viszont nem akar sértődöttnek tűnni emiatt: ha megválasztják francia elnöknek, első útja Németországba fog vezetni, jelentette be már hetekkel ezelőtt.