A hálapénz-hazugság ára
Aktív részesei vagyunk a hallgatólagos korrupciónak, amitől mindenki szenved, és ami mégis mindenkinek megfelel.
Aktív részesei vagyunk a hallgatólagos korrupciónak, amitől mindenki szenved, és ami mégis mindenkinek megfelel.
Az Állami Egészségügyi Központ tizenegy nőgyógyász szakorvosa és két szülésznője azzal követett el vesztegetést a vád szerint, hogy pénzt kért kismamáktól 2007 áprilisa és 2008 júliusa között, legalább húsz esetben. Az ügy több forduló után a Kúria elé került, május 5-én hirdetnek ítéletet.
Arra kérik a jogalkotót, mérlegelje, hogy törvényesíti-e a hálapénzt.
Tavaly 8,4 milliárd forint borravalót és 8,3 milliárd forint hálapénzt adtunk ki a kezünkből, utóbbi legnagyobb részét, 4,1 milliárd forintot a kórházi orvosok kapták - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
Az Igazságügyi Minisztérium módosítási javaslata szerint nem lenne bűncselekmény a hálapénz elfogadása, azt azonban tiltanák, hogy az orvos előre pénzt kérjen az amúgy ingyenes ellátásért. A Magyar Rezidensszövetség elnöke szerint súlyos hiba lenne a "szoftkorrupt" rendszer törvényesítése.
A hivatalos kommunikáció harcot hirdet a hálapénz ellen, miközben az egészségügy átszervezési kísérlete ezzel ellentétes hatású.
A hálapénzzel és magánellátással együtt átlagosan évi 45 ezer forintot fizetnek az orvoshoz fordulók Magyarországon - derüt ki az Union Biztosító felméréséből. Az összeg a 2012-es felmérésben még 33 ezer forint volt.
A Legfőbb Ügyészség törvénymódosítást kezdeményezett, mert a hatályos Btk.-ban a hálapénz büntethetőségére és ennek ellenkezőjére utaló sorok is vannak, emiatt nagy a jogbizonytalanság – írta a Magyar Hírlap.
A lakosság több mint 70 százaléka úgy véli, a hálapénzre azért van szükség, mert annak hiányában rosszabb ellátást kapnak – derül ki a GKI Gazdaságkutató - Stabilitás Pénztárszövetség megbízásából - készített reprezentatív felméréséből, amely a magyarok hálapénzhez való hozzáállását vizsgálta. A magyarok kétharmada fizetősnek tartja az egészségügyet, és a válaszokból az is kiderül, ha legálisan megvásárolhatóak lennének az egészségügyi szolgáltatások, akkor szóba sem kerülne a hálapénz.
Hamar választ kell adni a döntéshozóknak az ösztöndíjrendszerből kieső fiatal szakorvosok jövedelmének pótlására. A hálapénz megszüntetése terén nincs még áttörés, aminek szintén szerepe lehet a fiatal orvosok újból erősödő elvándorlásában.
Néhány száz büntetőügy kerülhet rövidesen a Kúriára az Alkotmánybíróság (Ab) szigorúbb halmazati büntetéskiszabási szabályokkal kapcsolatos júliusban kihirdetett döntése nyomán - állítja Kónya István, a Kúria elnökhelyettese.
A Magyar Rezidens Szövetség azt kéri az ügyészségektől, hogy amíg nem rendeződik a hálapénz elfogadásával kapcsolatos jogi helyzet, ne emeljenek ezekben az ügyekben vádat.
A Legfőbb Ügyészség törvénymódosítást kezdeményezett, mert a jelenleg hatályos Btk.-ban a hálapénz büntethetőségére és annak hiányára utaló sorok is vannak. Az ügyészség figyelmét a rezidensszövetség hívta fel a problémára.
Nettó 275 ezer forinttól kellene kezdődnie az orvosi bértáblának, hogy a bérezés javításával eltűnhessen a hálapénz – vélik a Magyar Rezidens Szövetség tagjai, akik szerint érdemi vitának kell indulnia a hálapénzmentes egészségügyről. Ehhez újra publikálták 2013-as kutatásuk adatait, amelynek eredményeiből egyebek mellett az derül ki, hogy az emberek döntő többsége szerint csak zsebbe csúsztatott pénzzel lehet itthon szabadon orvost választani.
A rezidensszövetség a legfőbb ügyésztől kér értelmezést a hálapénzről, mert a Btk. szerint elmarasztalható egy orvos olyasmiért, ami két minisztérium véleménye szerint sem számít vesztegetésnek.
Tíz szülész-nőgyógyászt ítélt a Fővárosi Törvényszék pénteken első fokon, nem jogerősen 1,5 és 2,4 millió forint közötti pénzbüntetésre, mert hálapénzt kértek szülés levezetéséért, ami vesztegetésnek minősül.
A minisztérium megnyugtatta a kórházszövetség elnökét: a jövőben sem lesz következménye, ha elfogadják a pénzes borítékot – írja a keddi Népszabadság.
Magyarországon a betegek által fizetett hozzájárulásokhoz számolták a máshol nem ismert hálapénzt, amelyet a GKI Gazdaságkutató tavaly ősszel 34 milliárd forintra becsült. Az OECD megállapítása szerint Magyarországon az egészségügyre fordított kiadások viszonylag magas hányadát, 36,8 százalékát teszik ki a gyógyszerköltségek.
A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint nem lehet egy tollvonással büntethetővé tenni a hálapénz adását és elfogadását, ugyanakkor a paraszolvencia kérdésében mindenképpen jogértelmezés szükséges.
A páciensek egyharmadával kevesebbet fordítottak hálapénzre az elmúlt 12 hónapban, mint négy évvel ezelőtt, ugyanakkor a paraszolvencia intézményét kevesebben utasítják el, mint 2010-ben egy felmérés szerint.