Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Már nemcsak a legnagyobb jövedelmű csoportok járnak magánorvoshoz, hanem az átlagos jövedelmi viszonyok között élők is – derül ki a Róbert Károly Magánkórház & Róbert Rendelőintézet és Szinapszis Kft. reprezentatív kutatásából. Lantos Gabriella, a Róbert Károly Magánkórház operatív igazgatója a kutatás bemutatásán elmondta, intézményük betegforgalma évről-évre 20 százalékkal emelkedik és a paciensek döntő többsége járulékfizetés mellett veszi igénybe a szolgáltatásaikat.
A megkérdezettek 53 százaléka vett igénybe ellátást az elmúlt két évben magánszolgáltatónál. A Budapesten és Pest megyében élő járulékfizetők méltányosnak tartanák, ha az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) befizetett összegegeket felhasználhatnák, amikor magán egészségügyi szolgáltatás vesznek igénybe
Nem tudjuk, mennyit fizetünk
A két legnagyobb csoport, amely magánellátást vesz igénybe, a 250 ezer forint feletti (21 százalék), és a 90 000-150 000 forint (22 százalék) jövedelemmel rendelkezők. Ez utóbbi csoport számára különösen megterhelő, hogy az igénybe vett szolgáltatásért másodszor is fizetniük kell. Ezért azt találnák méltányosnak, ha a befizetéseikért cserébe magánszolgáltatást is igénybe vehetnének. A többség – 58 százalék – szerint az lenne a járható út, ha a magán egészségügyi szolgáltatásokra fordított összeg egy részét adójóváírásként vagy járulék kedvezményként visszaigényelhetnék. A járulékfizetők további 42 százaléka pedig azt szeretné, ha az OEP eljuttatná a magánszolgáltatókhoz az állami kasszába általuk befizetett összeget, amennyiben magánellátást vesznek igénybe, és páciensként csak az e feletti részt kellene kifizetniük.
A befizetések és a szolgáltatás minőségének kérdéskörét vizsgálva, a járulékfizetők csupán 9 százaléka gondolja, hogy a járulék összege és a szolgáltatás minősége is megfelelő. A többiek úgy vélik, hogy nincs szinkronban a befizetett összeg és a szolgáltatás minősége, ezért alig egyharmaduk kíván továbbra is a jelenlegi feltételekkel, saját választása szerint is TB járulékfizető maradni, a többiek más megoldást keresnének. Ugyanakkor az is igen érdekes, hogy a megkérdezettek 39 százaléka egyáltalán nem tudta, hogy fizet-e és ha igen, mennyi járulékot.
Negyven-ötven milliárd megy az orvosok zsebébe
A magánszolgáltatóhoz forduló páciensek első helyen értékelték, hogy többet és alaposabban foglalkozik velük az orvos, illetve hogy nem kell várni a rendelőben az ellátásra. A személyre szabott bánásmód mellett nincs várólista, több információt kapnak, figyelmes és szakszerű ellátásban részesülnek, jól megszervezett betegút segíti a gyógyulást, illetve tudják, hogy mennyit, miért és hogyan kell mindezért fizetniük. Arról azonban nem szólt a kutatás, hogy hányan érkezenek kényszerből egy magánszolgáltatóhoz, például úgy, hogy az orvos kvázi felajánlja, hogy amennyiben a magánrendelőjében keresi őt fel a páciens sokkal több idő jut majd rá.
A többség szakorvosi vagy diagnosztikai ellátást vesz igénybe magánszolgáltatóknál. A Róbert Magánkórház működése óta, az ott kezelt betegek közel 6 milliárd forintot spóroltak meg a TB kasszának, azáltal, hogy nem az állami ellátást vették igénybe. Ennél sokkal durvább az a szám, amit Szabó András, a Szinapszis ügyvezetője ismertetett, amely szerint évente 40-50 milliárd forintot hagynak a betegek hálapénzként az egészségügyben. A Szinapszis évek ót próbálja felmérni a hálapénz mértékét, az elmondható, hogy csökken a borítékba adott összegek mennyisége, ez részben a magánszolgáltatók térnyerésének is köszönhető.
