A törvényhozás felsőházában elfogadott jogszabály nem bír törvényi kötelezettséggel, hasonló kezdeményezések az elmúlt hónapokban sorra elbuktak az Egyesült Államok kongresszusában.
Az iráni konfliktusban tapasztalt pozitív elmozdulás kapcsán logikusan merül fel a klasszikus kérdés: cui prodest – kinek használt mindez? Több mint száz nap fegyveres és diplomáciai konfrontáció után nemcsak az a kérdés, hogy sikerül-e tartósan megállítani a harcokat, hanem az is, hogy a szereplők mit nyertek, mit vesztettek, és milyen új kockázatokat hagy maga után a mostani szándéknyilatkozat.
Az amerikai pénzügyminiszter azzal indokolta a lépést, hogy jól haladnak a tárgyalások Teheránnal.
A New York Times háromszoros Pulitzer-díjas Közel–Kelet-szakértője szerint az előzetes szerződés, amelyet az USA aláírt Teheránnal, pénzügyi kapitulációval ér fel. Trump azért enged Iránnak, mert saját személyes érdekeit tartja a legfontosabbnak.
A héten folytatódnak az egyeztetések az iráni atomprogramról szóló megállapodásról.
Egyik csapat sem lehet igazán elégedett a gól nélküli döntetlent hozó Belgium-Irán meccs után. Belgium a meccs kétharmadában játszott mezőnyfölényben, majd egy kiállítás után Irán kezébe került az irányítás, de maradt a 0-0.
Az amerikai elnök szerint az Egyesült Államok lehetne a hajózási útvonal „védőangyala” a Hormuzi-szorosnál.
Az első meccsén csalódást keltő Spanyolország a szintén egypontos Szaúd-Arábiával, Belgium pedig az amerikaiak által szétszívatott Iránnal találkozik, de pályára tér Uruguay, a Zöld-foki Köztársaság, Egyiptom és Új-Zéland is.
J. D. Vance Svájcban próbálja meg elmozdítani a patthelyzetet Iránnal a béke irányába, Teherán közben ismét lezárja a Hormuzi-szorost.
A tűzszünet megsértése az ürügy a szoros újboli lezárására.
Csak az amerikai elnök és odaadó környezete nem látja Irán számára kedvezőnek a háborút lezáró béke keretfeltételeit rögzítő szándéknyilatkozatot. Donald Trump az összes kezdeti célját feladta, és erre a gazdasági következmények vették rá. A pénteki svájci tárgyalást közben épp az amerikaiak fújták le.
A két ország delegációi pénteken, egy svájci faluban ültek volna tárgyalóasztalhoz.
Modzstaba Khamenei szerint Trump „kétségbeesésből” kötötte meg az egyezményt. Az Egyesült Államok azóta feloldotta az Irán elleni tengeri blokádot.
Az izraeli elemzők egyöntetű véleménye szerint az egyezménnyel Izrael helyzete jelentősen meggyengült, Iráné pedig megerősödött.
Az egyezményben foglaltak szerint Irán a 60 napos időszak során szabadon exportálhatja a kitermelt kőolaját és kőolajtermékeit, az amerikai pénzügyminisztérium pedig hozzájárul a szankcionált iráni kőolajtermékek kereskedelméhez.
A dokumentum szerint Irán megerősíti, hogy nem áll szándékában atomfegyvert létrehozni.
Az európai vezetők üdvözölték a megállapodást Iránnal, de aggódnak Libanon miatt.
A G7-csúcs után közös nyilatkozat jelent meg a döntésekről, ebben többek között üdvözlik a Hormuzi-szoros megnyitását, és részletezték, hogy próbálják majd visszaszorítani Oroszországot.
A konszenzusos szándéknyilatkozatot a következő hetekben fogja követni a részletes feltételek kidolgozása. Amerikai feloldja a befagyasztott pénzeket, leveszi a szankciókat, és 300 milliárd dolláros helyreállítási alapot ígér, hogy visszaálljon a háború előtti tengeri kereskedelem.
Miután Trump bejelentette, és Irán megerősítette, hogy lezárják a háborút, megnyílt a korábban lezárt zóna.
