Több ezer tengerészgyalogos közelít a Közel-Kelet felé, nagy az esély arra, hogy a Hormuzi-szoros szigetein fognak partra szállni, de szárazföldi akciót indíthatnak az iráni olajkivitel központja ellen is.
A védelmi miniszter úgy véli, az Egyesült Államok „döntő győzelmet fog aratni” Iránban.
Trump szerint az USA nem tudott arról, hogy Izrael a gázmezőt készül támadni, de ha Irán újra Katart veszi célba, az amerikai válaszcsapás nem lesz olyan visszafogott, mint amilyen az izraeli volt.
Az elmúlt napokban a kőolaj világpiaci ára közel 40 százalékkal emelkedett, a földgáz ára mintegy 50 százalékos ugrást mutatott. A magyar kormány március 9-én döntött az üzemanyagok központi szabályozásáról, miután az elmúlt időszakban kilőttek az árak a hazai kutaknál is. Azt talán mindenki előtt világos, hogy a drágulás oka az Iráni háború, és egyre többet lehet hallani egy tengerszorosról a Perzsa-öböl környékén, ez a Hormuzi-szoros. De mi történik ezen a tengerszakaszon pontosan, és hogyan gyűrűznek be hozzánk az ottani események, amik miatt már az éppen csak lecsökkent hazai infláció is újra veszélyt jelenthet a magyarok számára. A Közös költség, a HVG gazdasági podcastje ezúttal a Hormuzi-szoros magyar vonatkozásaival foglalkozik.
Az amerikai elnök már most kiszervezné a bombázás utáni takarítást, de egyelőre senki sem túl lelkes. A háború lezárásába Irán is beleszólást követel, de gondot okozhat az is, hogy a Közel-Kelet egyáltalán nem úgy változik, ahogy az USA szeretné.
Most először belülről omladozik a hatalom homlokzata Magyarországon, írja Paul Lendvai, egy másik osztrák elemző szerint viszont ha revolverezésről van szó, senki nem érhet Orbán Viktor nyomába. Nemzetközi újságíró-szervezetek a magyar sajtószabadság újabb mélypontjáról beszélnek. Az elemzések tükrében egyre kilátástalanabb Donald Trump iráni kalandja, aminek az árát nemcsak az amerikaiak, de az egész világ megfizeti.
Franciaország akkor kész beszállni a Hormuzi-szoros biztosításába, ha már nem lőnek, a franciák szerint a szoros biztosítását meg sem lehet valósítani háborús körülmények között. Párizs osztja az összeurópai álláspontot, miszerint a háborút az USA kezdte, zárja is le.
Az iráni helyzet nem ad okot optimizmusra, de az amerikai készletek a vártnál jobban nőttek.
Trump felülvizsgálhatja az USA és a NATO viszonyát, ugyanis szövetségesei nem küldtek hajókat, amivel segíthetnék a Hormuzi-szoros biztosítását.
Az iráni nemzetbiztonsági tanács titkárával célzott támadás végezhetett.
Az ukrán elnök szerint nem maradhatnak közönbösek a közel-keleti hadszíntérrel szemben az orosz-iráni dróngyártási együttműködés miatt.
Az amerikai elnök még a hétvégén azzal az ötlettel állt elő, hogy más országok is küldjenek hadihajókat a Hormuzi-szoroshoz, a NATO-t még meg is fenyegette ennek érdekében, de a felszólításaira nem érkezett kedvező válasz senkitől.
A Bloomberg elemzése szerint, ha tovább fokozódik az iráni háború és a Hormuzi-szorosban kialakult helyzet, a világ legnagyobb chipgyártója, a tajvani TSMC nagyon nehéz helyzetbe fog kerülni.
Az amerikai ajánlatot két közvetítő ország képviselői vitték Teheránba, de ott nem kérnek belőle.
Az amerikai elnök szerint szó sincs arról, hogy a Hormuzi-szorosnál kialakult feszültség miatt tolnák el a pekingi útját.
Izrael arról számolt be, hogy egy csapás során meghalt Golámrezá Szolejmáni és Ali Laridzsáni.
A drónok közül legalább egy a létesítményen belül zuhant le.
Fudzsejra az Ománi-öböl partján fekszik, így a tankerhajóknak nem kell áthaladniuk a Hormuzi-szoroson, hogy elérjék.
Az elemző szerint Trump úgy elszámolta magát Iránban, ahogy Hitler a Szovjetunióban és Putyin Ukrajnában.
Az amerikai elnök azt is belengette, hogy a katonai célpontok után most már Irán olajlétesítményeit is lebombázhatják.
