Több izraeli honlapot is támadás ért az elmúlt napokban, van olyan, amelyet még mindig nem lehet elérni – a háttérben hacktivisták, azaz nem kormányzati hátterű, de politikailag motivált csoportok állhatnak.
A Hamász izraeli rajtaütése megsemmisítő következményekkel jár Joe Biden közel-keleti politikájára, de az ügyben vélhetően bűnrészes Irán alighanem így is kalkulált, írja Walter Russel Mead akadémikus, a New York-i Bard College professzora.
Az izraeli vezetés egyelőre óvatos, nem mutogat Iránra a Hamász akciójával kapcsolatban, de Teheránnak érdekében állhatott segíteni a terrorszervezetet a támadás megtervezésén túl akár a végrehajtásban is. Az iráni vezetésnek több szempontból is jól jöhet az, ami egy ilyen támadással együtt jár. De rizikói is vannak, hosszabb távon pedig lehet, hogy éppen az iráni célok elérését nehezíti meg.
A Hamász akciója a legutolsó mozaikdarab a világrend összeomlásában, írja a Wall Street Journal. A New York Times szerint az Izrael elleni támadás az egész izraeli nemzet, de a régió sorsát is megváltoztathatja. A Washington Post Iránnak a támadásban betöltött szerepét emlegeti. A Guardian szemleírója szerint Benjamin Netanjahu tehertétellé vált, le kell mondania. A Politico és a Frankfurter Allgemeine Zeitung a lengyelországi választások előtti eseményeket elemzi, míg a Neue Zürcher Zeitung a Kelet-Európában felerősödött migrációs feszültségről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Kolosszális hírszerzési hiba vagy a politikai belharcok következménye, esetleg ezek egyvelege az oka, hogy a Hamász brutális támadást tudott intézni Izrael ellen? Egy biztos: az izraeli biztonsági szervek presztízse súlyosan sérült, és ismét bebizonyosodott, hogy a technológiai fölény a hírszerzésben sem csodaszer, ha a megszerzett információt nem tudják hatékonyan felhasználni.
A gázai kórházakat elöntötték a sebesültek, miután Izrael a szombati támadást követően megtorló csapásokat intézett a város ellen. A hivatalos adatok szerint eddig valamivel több mint 900 izraeli és nagyjából 700 palesztin halottja van a konfliktusnak.
Háború tört ki Izrael és a Hamász között, miután a terrorszervezet szombaton minden eddiginél nagyobb támadást intézett Izrael ellen, több mint ezer ember halálát okozva. De mit ér el ezzel az egésszel a Hamász? Mekkora árat fizetnek majd mindezért? Hová fajulhat a konfliktus? Erről kérdeztük Csicsmann László egyetemi tanárt, Közel-Kelet-szakértőt.
DJ Wegha személyében magyar fellépője is volt annak az izraeli zenei fesztiválnak, ahová a hétvégén betörtek a Hamász terroristái, és brutális vérengzést rendezve több mint 260 fiatalt mészároltak le.
Rengeteg ember tűnt el és halt meg szombat hajnalban, amikor a Hamász betört Izraelbe. Izrael úgy fest, cserben hagyta a saját polgárait: voltak, akik magánakcióban próbálták szeretteiket megmenteni.
Szombaton a Hamász fegyveresei Gázából beszivárogtak Izrael területére és több településen rajtaütöttek, ezt követően rakétazápor zúdult több városra. Izrael válaszcsapást indított és elrendelte Gáza teljes blokádját. Képek a háború első napjairól. Lakos Gábor képszerkesztő válogatása
Izraelnek joga van megvédenie magát – ez a legfontosabb eleme az uniós reakcióknak, amelyeket a Hamász által elkövetett terrorcselekmény után tettek közzé. Közben az EU-s intézmények és a tagállamok elkezdték ellenőrzni, hogy a Palesztin Hatóságnak juttatott támogatások nem köthettek-e ki a terrorszervezetnél.
Huszonhat főt sikerült kimenekítenie egy utazási irodának Izraelből, a csoport az iroda közlése szerint nem volt veszélyben, de minden egyéb felmerülő költséget vállaltak, hogy biztonságban hazaérhessenek a turisták.