A politikusok a Hamász támadássorozatában megsebesült izraelieket mentek volna meglátogatni, de mindkét kórházban dühös emberek fogadták őket, akik szerint a politikai vezetés felel a szombati tragédiáért.
Izrael történelmének egyik legnagyobb szabású mozgósításában néhány nap alatt több százezer tartalékost hívtak be a hadseregbe. A hét éve Izraelben élő Székely Gábor szerint mindenki érti, miért harcolnak, hiszen „ha nem lenne katonaság, nem lenne Izrael” sem.
A Die Presse szerint Orbán Viktor lelki szemei előtt a kényszeriparosítás ábrándja lebeg. Az Amnesty International volt igazgatója szerint hiba volna, ha Izrael túlreagálná a Hamász támadását, írja a Guardian. A Der Standard szemleírója szerint Európában és Amerikában is "nyomulnak a rombolás erői". A Süddeutsche Zeitung nem sok jót vár Robert Ficótól, jelesül azt, hogy csak a demokrácia látszatát tartja majd fent. Az Economist szerint hatalmas a tét a vasárnapi lengyel választásokon. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Harari arról ír, hogy Benjamin Netanjahu kormánya is vastagon felelős azért, hogy a terrorszervezet lecsapott Izraelre. Szerinte a mostani koalíció mélypont az ország történetében, mert kizárólag a hatalom megtartásáért dolgozik, nem alkalmas hozzáértők, hanem gátlástalan megalkuvók szövetsége, mely aláásta Izrael biztonságát.
Miután az izraeli védelmi miniszter minden korlátozást feloldott a katonái számára, a csapatai már a gázai határ közelében gyülekeznek. Izraelbe Amerikai katonai felszerelés érkezett, Gázában teljesen megszűnt az energiaellátás, és több mint 300 ezer ember kényszerült arra, hogy elhagyja az otthonát. A háborúnak már több mint 2400 halálos áldozata van.
Izrael válasza viszont szintén civil áldozatokat követel: folyamatosan bombázzák a Gázai övezetet, a bombák azonban nem csak a terroristákat ölik meg.
Benjamin Netanjahu és az ellenzéki Beni Ganc közös közleményben jelentették be az egységkormány megalakulását, illetve azt is, hogy létrehoznak egy a háború vezetéséért felelős szűkebb kabinetet is.
Az, hogy az izraeli kormány képtelen volt felderíteni, illetve megakadályozni az akciót, a kormányfő politikai pályafutásának a végét jelentheti, írja a Foreign Policyben. Hozzáteszi: kudarcot vallott az amerikai politika is az izraeli-palesztin viszályban.
Az egyik dublini bolt kirakatában egy Izrael bojkottjára felszólító plakát jelent meg. A közösségi oldalakon ezek után a Lush bojkottjára szólítanak fel.
Alaposan átrendezte a Közel-Keletet, Izraelt pedig az USA stratégiai szövetségesévé kovácsolta az 50 évvel ezelőtti jom kippuri háború, amely amely máig ható nyomokat hagyott Izraelben.
A Hamász palesztin terrorszervezet által szombaton Izrael ellen indított támadások fényében ismét a figyelem középpontjába került a Vaskupola, Izrael légvédelmi rendszere – mely rengeteg ember életét menthette már meg az elmúlt napokban, ahogyan korábban is.
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a konzuli szolgálatnál regisztrált magyarokat kétóránként tájékoztatják az aktuális helyzetről és arról, hogyan tudják elhagyni az országot. Szijjártó szerint ez légi úton egyre nehezebb, a szárazföldön Jordánia és Egyiptom irányába könnyebb.
A Politico és a Süddeutsche Zeitung is arról ír, hogy milyen kommunikációs és politikai zűrzavar alakult ki Várhelyi Olivér bővítésért felelős EU-biztos bejelentése nyomán, mely szerint befagyasztják a Palesztin Hatóság számára folyósított segélyt. Az izraeli helyzetről, az izraeli hadsereg válaszcsapásáról ír a Washington Post. A Neue Zürcher Zeitung a lengyel választás előtti helyzetet elemzi. A Guardian az EU bővítésének kérdésével foglalkozik. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Irán állhat a Hamász Izrael elleni háborúja mögött, amely a libanoni Hezbollah belépésével akár többfrontos küzdelemmé is fajulhat – értékeli az október 7-ei átfogó terrortámadás következményeit Sarah Masha Fainberg, a Tel-avivi Egyetem professzora.
A halálos áldozatok Izraelben 1200 fölött vannak, Gázában pedig több mint 900 halottat számoltak. Az izraeli védelmi miniszter minden korlátozást feloldott csapatai számára, és hozzátette, Gázában már semmi nem lesz ugyanolyan, mint eddig. Joe Biden amerikai elnök ismét támogatásáról biztosította Izraelt, amerikai katonai felszerelés érkezett az országba. A Gázai övezet energiatartalékai és egészségügyi rendszere is veszélyben van.
Se busz, se vonat nincs, Izraelen belül jelenleg közlekedni szinte lehetetlen. Így viszont azok a magyarok sincsenek könnyű helyzetben, akik annak ellenére is kint vannak még Izraelben, hogy szeretnének hazajutni. Elértük azt a csoportot is, akikről Szijjártó azt mondta, kirándulni mentek ahelyett, hogy menekültek volna Izraelből.
A hadsereg, azaz IDF ugyan visszafoglalta a településeket, de a Hamász százakat gyilkolt le a Gázai övezethez legközelebb lévő területen.
Több izraeli honlapot is támadás ért az elmúlt napokban, van olyan, amelyet még mindig nem lehet elérni – a háttérben hacktivisták, azaz nem kormányzati hátterű, de politikailag motivált csoportok állhatnak.
A Hamász izraeli rajtaütése megsemmisítő következményekkel jár Joe Biden közel-keleti politikájára, de az ügyben vélhetően bűnrészes Irán alighanem így is kalkulált, írja Walter Russel Mead akadémikus, a New York-i Bard College professzora.
A palesztinpárti tüntetésen horogkereszt is előkerült.
