Fellélegezhetnek Matolcsyék: a kormány legkorábban ősszel nyújthatja be a jegybanktörvény módosítását
Még tartanak az egyeztetések az MNB-törvény módosításáról, ami a jegybankelnök szerint csorbítaná a jegybank függetlenségét.
Még tartanak az egyeztetések az MNB-törvény módosításáról, ami a jegybankelnök szerint csorbítaná a jegybank függetlenségét.
Ha az állam a budai Várat és a Karmelita kolostort a jegybankba apportálja, formálisan eltüntetheti ugyan a tőkehiányt, de semmit nem old meg – hoz abszurd példát a HVG e heti számában írt elemzésében Surányi György egyetemi tanár, volt MNB-elnök arra, mennyire téves irányt vett a jegybanktörvény tervezett módosítása.
Januártól mintegy 20 százalékkal nő Matolcsy György jegybankelnök fizetése, így az átlagbér 12-szeresét keresi majd, de nyilatkozatából úgy tűnik, az emelést nem ő akarta, hanem a kormány erőltette rá. Matolcsy közlése árnyalja a ki-mit „lobbizhatott” be a jegybanktörvény-módosításba vitát is.
Elfogadta a jegybanktörvény módosítását a parlament, így változnak a monetáris tanács tagjainak és a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökének felmentésére vonatkozó szabályok.
Az Országgyűlés akár már a mai ülésén elfogadhatja a kormánynak a jegybanktörvény módosításáról szóló javaslatát, ami lehetőséget teremthet a Nemzetközi Valuataalappal (IMF) és az Európai Unióval kezdeményezett hivatalos tárgyalások megkezdéséhez. A képviselők a nap második felében, összesen nyolc órában értékelhetik a jövő évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatokat.
Miután megérkezett az Európai Központi Bank (EKB) pozitív véleménye a jegybanktörvény módosításáról, az Országgyűlés már a jövő héten elfogadhatja azt, így megkezdődhetnek a hivatalos hiteltárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval - mondta Varga Mihály, tárca nélküli miniszter pénteken az MTI-nek.
Az Országgyűlés mai ülésén folytatja a jegybanktörvény módosításáról szóló kormányzati javaslat tárgyalását, emellett a képviselők az elektronikus hírközlést érintő jogszabályok megváltoztatásáról és három oktatási tárgyú előterjesztésről is vitatkozhatnak.
Az Országgyűlés mai ülésén dönthet az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. közvetlen állami tulajdon alá helyezéséről, majd vitát kezdhet egyebek mellett az év elején hatályba lépett új alaptörvény első módosításáról, illetve a jegybanktörvény ahhoz kapcsolódó változtatásáról. Utóbbi előterjesztések az Európai Unió kifogásai alapján törölné az alkotmány azon cikkét, amely lehetővé teszi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) összevonását, továbbá egyértelműsíti azt is, hogy az alaptörvény átmeneti rendelkezései is alkotmányos erejűek.
Változatlanul ellenzi az MNB az MT létszámának növelését és további alelnök kinevezését.