Az őszi parlamenti ülésszak zárónapján tartott szavazási dömpingben a kormánypárti többség szavazataival átment az Országgyűlésen a jegybanktörvény kormány által kezdeményezett módosítása, amely különösen az elmúlt napokban a kormány és a Magyar Nemzeti Bankot vezető Matolcsy György nyilvánosság előtt zajlott vitája miatt is érdekes.

Matolcsy: Az ársapkák inflációs többletet okoznak

Egy ellenzéki politikus szerint ez volt az Orbán-kormány őszödi beszéde, Matolcsy György jegybankelnök ugyanis arról beszélt egy bizottsági meghallgatáson, hogy az óriási magyar infláció nem szankciós, vagy háborús infláció, hiszen az még 2021 nyarán indult növekedésnek az energiaárak miatt.

A törvénymódosító csomag talán legtöbb figyelmet kapott eleme, hogy jelentősen, 20 százalékkal megemelik Matolcsy György fizetését, aki eddig fixen havi bruttó 5 millió forintot keresett, de ezentúl a fizetését a mindig változó átlagkeresethez kötik. Matolcsy György bére így az Állami Számvevőszék elnöke fizetésével megegyezően januártól mintegy 6 millió forintra nő, mivel

a jegybankelnöki fizetés számításának alapja a jövőben az lesz, hogy minden év január elsejétől az előző évi KSH-szerinti átlagbér összegének 12-szeresére változik automatikusan a bére.

A hvg.hu is írta, hogy a minap egy ellenzéki képviselő írásbeli kérdésére válaszolva Matolcsy György arra utalt: ezt az emelést nem ő akarta, nem ő kezdeményezte. Ahogy fogalmazott: “az említett törvényjavaslatot a kormány részéről Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be azt követően, hogy a Pénzügyminisztérium előzetesen társadalmi egyeztetésre bocsátotta”.

Úgy tűnik, nem Matolcsy akart annyit keresni, mint 12 átlag magyar, a kormány erőltette rá

Januártól mintegy 20 százalékkal nő Matolcsy György jegybankelnök fizetése, így az átlagbér 12-szeresét keresi majd, de nyilatkozatából úgy tűnik, az emelést nem ő akarta, hanem a kormány erőltette rá. Matolcsy közlése árnyalja a ki-mit „lobbizhatott" be a jegybanktörvény-módosításba vitát is.

Matolcsynak a fizetésemelésre vonatkozó válasza árnyalja egyébként azt a vitát is, ami a ki mit lobbizhatott be a jegybanktörvény-módosításba témában kialakult, miután kedden a Világgazdaság azt állította: Matolcsy megsértődött, mert a Fidesz-frakció nem ment bele, hogy élete végéig, de legalább 2031-ig jegybankelnök maradhasson. A kormányközeli lap szerint állítólag ezt akarta ugyanis beleíratni a törvénytervezetbe, és mivel nem sikerült, bosszúból támadja a kormányt. Ezt az MNB utóbb közleményben cáfolta.

A kormánymédia befotózott Matolcsy szoknyája alá, és bosszúszomjra lelt

Az amúgy is hitelességi válsággal küszködő, és annak árát fizető magyar gazdaságpolitikának már csak az hiányzott, hogy a kormánymédia páros lábbal szálljon bele a jegybankelnökbe csak azért, mert - amúgy megalapozottan - kritizálni merte a kormányt. Igazából az a csoda, hogy Matolcsy eddig megúszta, ennél kevesebbért tinédzser lányokat leribancoztak.

A jegybanktörvény most elfogadott módosításának azonban van egy sokkal jelentősebb eleme is – hívta fel a figyelmet a Bank360.hu. Van benne egy olyan új szabály is, hogy az adott év végén, ha az MNB nyereséget tud kimutatni, akkor annak 50 százalékát ki kell fizetnie osztalékként az államnak. A költségvetés tehát ezután mindig elvonja a nyereség felét – ha az MNB tőkehelyzete rendben van.

Újabb adósságfék lesz a hitelekre, elvonja a jegybanki nyereség felét kormány

Átszabja a kormány a jegybanktörvényt. A jogszabálytervezet szerint újabb adósságféket vezethet be a magánszemélyek hiteleire az MNB elnöke, akinek a fizetését az Állami Számvevőszék elnökének béréhez kötik. Ezután a jegybanknak a nyeresége 50 százalékát kötelezően be kell fizetnie a költségvetésnek, ha viszont a büdzsének kell állnia az MNB veszteségét, azt öt év alatt, egyenlő részletekben teheti meg - foglalja össze a tervezett változásokat a Bank360.hu.

Ugyanezzel a törvénymódosítással magának viszont engedményt ad a kormány. Eddig ugyanis akkor, ha a jegybank vesztesége meghaladta az eredménytartalékát (felhalmozott korábbi nyereségét), akkor a különbözetet a központi költségvetésnek 8 napon belül meg kellett térítenie a jegybanknak. Ez úgy változik, hogy a költségvetés 5 éven belül, évente egyenlő részletben köteles fizetni.