A Magyar Agrárkamara szerint a gyengébb termés, a nemzetközi gabonapiaci hangulat miatt dráguló búzának nincs olyan áremelő hatása, melyről a pékek, és a molnárok beszámoltak az utóbbi hetekben, a búza árváltozása nem indokol 30 százalékos kenyéráremelést.
Akár háromszáz forintba is kerülhet egy kiló félbarna vagy fehér kenyér ősztől – olvasható a hétfői Népszavában.
Sejtjük, miért, mégsem értjük, hogyan találnak népes vevőkörre a gyári kenyerek. A nagyüzemi „magyar fehérkenyér” lassan ehetetlenné válik, se íze, se illata, a héja elrághatatlan, a belseje szétesik, vágáskor elképesztően morzsálódik és másnapra már nem is emlékeztet friss mivoltára.
Eirik Solheim norvég médiaszakember általában fotózással és videózással kapcsolatban posztol blogján, legutóbb azonban a világ talán legegyszerűbb kenyérsütési módját mutatta be fotóval, videóval.
A kisebb sütödéket saját bolthálózat kialakítására ösztönzi a Magyar Pékszövetség, amely a kisteherautós árusítás feltámasztásával is kísérletezik, hogy a pékek versenyben maradhassanak a hipermarketekkel.
Általánosan elfogadott vélemény, hogy az új kenyér ünnepét 1949-ben, az alkotmány elfogadásakor szovjet minta alapján, mesterségesen "kreálták". Kovács Ákos azonban sokkal messzebbre vezeti vissza az ünnepet - olvasható az Urbanlegends.hu blogon.
Augusztus 20. nemcsak az államalapítás, hanem az új kenyér napja is. A pékszövetség a kenyérfogyasztás népszerűsítését tervezi, mivel a statisztikai adatok szerint egyre kevesebb pékárut eszünk. Mire figyeljünk vásárláskor, illetve hogyan készül a tökéletes betevő? Ünnepi összeállítás.
Szerzőnk, Varjú Katalin révkomáromi pedagógus újabb története a felvidéki roma közösségek mindennapi betevőjéről, a cigány- avagy bokoji kenyérről szól.
Valószínűleg sokan vágyakozunk az igazán jó kenyér után, különben nem lenne ekkora divatja az otthoni kenyérsütésnek. Egymást érik a blogok, fórumok, ahol a netes felhasználók másról sem beszélnek, mint mindennapi kenyerünkről.
