Nagyon nem mennek a diákok szakmát tanulni nyolcadik után. A kormánynak, illetve – a Parragh László vezette – Magyar Kereskedelmi és Iparkamarának azonban már csak kicsit kell várnia: 2019 után gyökeresen megváltozik minden. Ha önként nem, majd kényszerből dönti el 14 évesen egy gyerek, mit kezd az életével.
Egyetemi-főiskolai keretszámok nem lesznek, de azt továbbra is központilag határoznák meg, hány bölcsész vagy jogász tanulhat az állam pénzén – derül ki a felsőoktatási stratégia legújabb változatából, amely az állami támogatás hetven százalékát az ösztöndíjas hallgatók, harminc százalékát a tudományos teljesítmény alapján osztaná szét az intézmények között – írja az Eduline.
Csak az nem derült ki a csütörtök reggeli kormányszóvivői tájékoztatóból, hogy jövőre pontosan mennyi hallgató tanulhat ingyen, de az igen, hogy drasztikusan visszavágják a keretszámokat. Azok a cégek, amelyek átvállalják a pályakezdők diákhitelét, adókedvezményt kapnak. Az egyetemek élére kancellárt nevez ki a kormány, aki a gazdasági kérdésekről dönt.
Nem váltotta be az oktatási államtitkárság reményeit az idén bevezetett részösztöndíjas képzési forma: még a júliusban harmadára visszavágott keretszámot sem tudták feltölteni az egyetemek és főiskolák, a hallgatói helyek 65 százaléka üresen marad.
Arról még mindig nem döntött a kormány, hogy hány egyetem és főiskola között osztják szét a plusz hallgatói helyeket – tudta meg az eduline.hu
Nem vonja vissza a kormány a felsőoktatási keretszámokat - erről Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár beszélt csütörtökön a Magyar Televízió Ma reggel című műsorában, a Hallgatói Hálózat előző napi demonstrációján elhangzottakra reagálva.
Az osztatlan jogászképzés jövő évi állami keretszámának emelését kéri a kormánytól a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) jog- és igazgatástudományi szakmai szövetsége.
A jogász- és a közgazdászképzésben is lesznek államilag finanszírozott helyek – ezt mondta pénteken az oktatásért felelős államtitkár Szombathelyen. Hoffmann Rózsa újságírók előtt úgy fogalmazott: nem tartják helyénvalónak, hogy csupán költségtérítéssel tanulhasson valaki például jogásznak.
Felülvizsgálandónak tartják bölcsészkari dékánok azt a korábbi oktatási kormányzati döntést, amely a mesterszakoknál a tavalyi első felvételi létszámok alapján szabta meg az idei államilag támogatott helyeket. Javasolják, hogy a jelentkezési arányok szerint növeljék a keretszámokat a bölcsészettudományokban és társadalomtudományokban.
Az agrár-, az informatikai, a műszaki, illetve a természettudományos képzésben sem nyújtana már részösztöndíjas támogatást a kormány a jövő évi felsőoktatási keretszámokról szóló előterjesztés szerint - számolt be az Origo.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felszólítja a Nemzeti Erőforrás Minisztérium illetékeseit, hogy vonják vissza a 2012/2013-as felsőoktatási keretszámokra vonatkozó előterjesztést.
Idén is komoly a verseny az államilag finanszírozott hallgatói helyekért, az egyetemek és főiskolák ugyanis jóval kevesebb elsőévest vehetnek fel bölcsészettudományi, jogi és gazdasági szakokra, mint 2010-ben. A pontszámítás szabályai is változtak: rosszul járnak azok a diákok, akik emelt szintű érettségi helyett nyelvvizsgával szereztek pluszpontokat.
