Hogyan számíthatják ki felvételi pontjaikat a diákok?
Idén is komoly a verseny az államilag finanszírozott hallgatói helyekért, az egyetemek és főiskolák ugyanis jóval kevesebb elsőévest vehetnek fel bölcsészettudományi, jogi és gazdasági szakokra, mint 2010-ben. A pontszámítás szabályai is változtak: rosszul járnak azok a diákok, akik emelt szintű érettségi helyett nyelvvizsgával szereztek pluszpontokat.
A tanulmányi és érettségi pontok számítása nem változott, a pluszpontok rendszere azonban igen: az emelt szintű érettségiért idén is legfeljebb 80 pontot kaphattak a végzősök, a nyelvvizsgákért viszont kevesebb pont járt. A középfokú komplex nyelvvizsga 2010-ben még 35 pontot ért, idén már csak 28-at, ahogy 50-ről 40-re csökkent a felsőfokú nyelvvizsgáért beszámított többletpontok száma is.
Kisebb előnnyel indultak a felvételi versenyben az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) és a szakmai versenyek győztesei. Az OKTV-n az első tíz helyen végzett diákok idén is 80 pontot kaptak, a 11-20. helyezésért azonban 50 helyett 40, a 21-30. helyezésért pedig 25 helyett 20 pont járt. Emelt szintű vagy felsőfokú OKJ-s szakképesítéssel, illetve szakirányú technikusi bizonyítvánnyal 30 helyett 24 pontot lehetett szerezni, és a sportteljesítmény is kevesebbet ért. A világ- és Európa-bajnoksági 1-3. helyezésért 20 helyett 16, országos bajnoksági dobogós helyért 10 helyett 8 pluszponttal számolhattak a diákok idén. Az olimpián és az ifjúsági olimpiai játékokon, siketlimpián, paralimpián és sakkolimpián arany-, ezüst- vagy bronzérmet szerzett jelentkezőknek idén sem kell izgulniuk, őket mindegyik alap- és mesterszakra automatikusan felveszik.
Idén már a hátrányos helyzetű és fogyatékossággal élő diákoknak is nehezebb dolguk volt: a hátrányos helyzetű végzősök 25 helyett 20 pontot kaptak, a halmozottan hátrányos helyzetűek pedig 50 helyett 40-et. Ugyanennyi pluszpont járt többek között a hallás-, látás-, mozgássérült és beszédfogyatékos jelentkezőknek, valamint a gyermeket nevelő hallgatóknak.
A tanulmányi eredmények a 2011-es felvételin is összesen 200 pontot értek: az öt középiskolai tantárgy – a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika, egy idegen nyelv és egy választott tárgy – két utolsó év végi érdemjegyét össze kellett adni, majd kettővel megszorozni, a másik 100 pont az érettségi bizonyítványban szereplő százalékos eredmények átlaga. Újabb 200 pontot a kiválasztott szakon kötelező vagy kötelezően választható két tárgyból elért százalékos eredmények alapján számítottak ki, vagyis itt már nem az összes érettségi tárgyat vette figyelembe az Oktatási Hivatal.
A maximális 480 pontból 400 az érettségi eredményéből és az év végi jegyekből, a maradék 80 pedig a nyelvvizsgáért, a tanulmányi vagy sportversenyeken elért helyezésért, illetve a hátrányos helyzetért járó többletpontokból jött össze. Az Eduline oktatási oldal pontszámító kalkulátorával ellenőrizheti, jól számolták-e ki felvételi pontszámát.
Hogyan változik a pontszámítás 2012-től és 2013-tól?
Akinek idén nem sikerül a felvételije, jövőre újra próbálkozhat, igaz, 2012-ben megint új szabályok szerint számolják a pontszámokat. Eddig a végzős diákok dönthették el, hogy a magyar, a matematika, a történelem és az idegen nyelv mellett melyik tantárgy év végi jegyét adják hozzá a felvételi pontszámukhoz, egy márciusi kormányrendelet alapján azonban ezentúl legalább egy természettudományos tárgy – biológia, kémia, fizika, földrajz vagy természetismeret – eredményét is figyelembe kell venni.
A többletpontok rendszerét is módosítják: az eddigi nyolcvan helyett száz pluszponttal honorálják az emelt szintű érettségit, így a maximális pontszám a jelenlegi 480-ról 500-ra nő. A 2013-ban felvételizőknek még ennél is szigorúbb feltételekre kell számítaniuk, a kormány rendeletben, szakokra lebontva határozta meg, melyek azok a tantárgyak, amelyekből a jelentkezőknek kötelező emelt szintű érettségit tenniük. Vagyis hiába szerzi meg valaki a maximális pontszámot, az előírt emelt szintű érettségi nélkül nem kerülhet be a jelentkezési lapon megjelölt képzésre.
Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár áprilisban még komolyabb felvételi versenyt harangozott be: ígérete szerint 2016-tól az egyetemi-főiskolai jelentkezés feltétele lesz a C típusú nyelvvizsga. Az ötlet nem új, a Magyar Rektori Konferencia már 2010 novemberében ugyanezzel a javaslattal állt elő: a változtatásra szerintük azért lenne szükség, mert a hallgatók negyven százaléka a nyelvvizsga hiánya miatt nem szerzi meg időben diplomáját.
| Hány hallgatót vehetnek fel az egyetemek és főiskolák? |
| Nemcsak a pontszámítás szabályai változtak idén, az államilag finanszírozott hallgatói helyek számát is csökkentette a kormány. Míg 2010 szeptemberében még 56 ezer elsőéves kezdhette meg a tanévet, idén már csak 53 ezer hallgatónak fizeti a tanulmányait az állam. Kevesebben tanulhatnak bölcsészettudományi, gazdasági és jogi szakokon, viszont az informatikai és az orvosi képzéseken több lesz a diák. Alapszakokra 40 610-en, mesterszakokra 19 600-an, doktori képzésre 1 300-an, felsőfokú szakképzésre pedig 10 000-en juthatnak be. |
Felvételi ponthatárok 2011 - a hvg.hu dossziéja
Ma kiderülnek a felvételi ponthatárok
Ma eldől a felsőoktatásba jelentkező csaknem 141 ezer diák sorsa, este nyolc órakor nyilvánosságra hozzák az idei felvételi ponthatárokat. Kövesse nyomon az este eseményeit a hvg.hu-n, esti különkiadásunkban!
Milyen új szakokat indítanak szeptembertől az egyetemek és főiskolák?
Nyolc teljesen új alapszak, mesterszak, szakirányú továbbképzés és felsőfokú szakképzés indul a következő tanévben.
Egyetemi felvételi: nehéz megjósolni az idei ponthatárokat
Az idén is számítógépes rendszer állítja szakonként országos rangsorba a felsőoktatásba jelentkezőket, a ponthatárokat azonban nehéz megjósolni; a szakemberek szerint a jelentkezések alapján annyi bizonyos, hogy azokon a képzéseken és intézményekben lesznek magas pontszámok, ahol hagyományosan nagy a túljelentkezés. A diákok csütörtök este tudhatják meg, felvételt nyertek-e valamely felsőoktatási intézménybe.
A legnépszerűbb egyetemi szakok: milyenek lesznek a 2011-es ponthatárok?
Már csak két nap, és kiderül, a 141 ezer jelentkező közül ki kezdheti meg felsőfokú tanulmányait szeptemberben. A legnépszerűbb alapszakokra idén sem lesz könnyű bekerülni.
A legértékesebb diplomák és amiket kár megszerezni
Utánanéztünk, hogy itthon milyen diplomával könnyű, és mivel nehéz vagy szinte lehetetlen elhelyezkedni.
