Kicsit kevesebb magyart fenyeget a szegénység, mint egy éve, de még így is nagy bajban van az ország negyede. Különösen nagy kockázat a gyerekvállalás, a munkanélküliség, vagy ha valaki romának születik.
Sajtóértesülések szerint azért nem jelentek meg szeptemberben a magyarországi átfogó szegénységi és kirekesztési statisztikák, mivel a KSH takarékoskodik, várhatóan novemberben adja ki a statisztikai hivatal átfogó értékelését többek közt a szegénységről, a fogyasztásról és az életszínvonalról. Az Eurostat ugyanakkor már előzetesen közölte, hogy 3,3 millióan élnek szegénységben és társadalmi kirekesztettségben hazánkban, egy év alatt 100 ezerrel nőtt ez a szám.
Nyolcvanhétezer-ötszáz forint. Ennyi lenne az az összeg, amire egy szerény életvitelhez – létminimum – ma szüksége van egy főnek a statisztikai hivatal szerint. Szakértők szerint hivatalosan több millió ember él ez alatt a szint alatt, a helyzet ráadásul 2009 óta folyamatosan romlik, a kormány pedig elengedte a legelesettebbek kezét. Probléma ugyanakkor, hogy a minimálbér nem fedezi a létminimum összegét, erre megoldás lehetne az, hogy a minimumjövedelem szintjét a létminimum szintjére emelnék. A cégek ezt ki is tudnák fizetni.
A szegénységi küszöb alatt élők csoportjába hozzávetőleg 81 millióan tartoznak, ez az uniós lakosság 17 százaléka.
Saját egyházának is üzeni: nem haszontalanok, hanem értékes emberek
Társadalmi célú pályázatot indít Magyarországon az UniCredit Alapítvány, és közel 18 millió forintot oszt szét olyan civil szervezetek között, amelyek szegény és kirekesztett embereknek segítenek életkörülményeik javításában.
<### ArticleZoom IsItHidden="false" ImageID="d852ede7-ad5b-42b2-9b12-9cf5882996fc" AltText="Árnyékban refl
