A válság hatására még erőteljesebb lett a költségcsökkentési kényszer a szervezeteknél, amely különösen a humán erőforrás területeit érintette. Számos kutatás bizonyította, hogy azok a vállalatok működnek igazán hatékonyan, amelyek tudatosak pénzügyi folyamataikat illetően és előre megtervezik HR költségvetésüket.
Miközben az Európai Unió polgárai egyre inkább bőrükön érzik a válság reálgazdaságaikra gyakorolt hatásait, addig az Európai Parlament képviselői fejenként 1500 eurónyi további költségtérítést szavaztak meg maguknak strasbourgi ülésükön.
A múlt hét végén leesett nagy mennyiségű hó eddig mintegy 150 millió forintba került a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt-nek (FKF) – írja a szerdai Napi Gazdaság.
A legtöbb vállalat az idén is megtartja év végi céges összejövetelét, azonban az egy rendezvényre szánt összeg több mint negyedével esett vissza a rendezvényszervezők szerint - olvasható a Napi Gazdaságban.
Magyarországon drágább a mobilozás, mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamainak átlagában – derül ki abból az OECD-kimutatásból, amelyet a Le Soir című brüsszeli lap csütörtöki száma ismertetett.
A milliomosokra kivetett egyszeri adóból fedeznék a pénzügyi válság miatti állami kiadásokat a német ellenzéki Zöldek.
A jövő hónaptól több hitelintézetnél is növekednek a lakossági folyószámla-vezetés költségei. Néhányan csak egy-egy tétel tarifáját módosítják, de vannak olyan bankok, amelyek alaposan átdolgozták a korábbi hirdetményüket – ismerteti a szerdai Világgazdaság.
Új trend jelent meg a munkaerőpiacon. A nagyobb informatikai és pénzügyi cégek elemzői a dolgozók emailjeiből és közösségi hálókon hagyott nyomaiból megmondják, kik az ötletgazdák és kiket lehet leépíteni. A statisztikai elemzések bármilyen hatásosnak tűnnek, nem tudják értékelni az élőbeszédes kommunikációt, írja a Business Week.
Egy osztrák háztartásra átlagosan 33 ezer 600 euró összkiadás jut évente, az összegnek csaknem hatvan százalékát a fix költségek viszik el.
