Bármennyire is segítheti a jelen HR-eseit a pszichológia vagy az emberismeret, a jövőben valószínűleg félthetik majd állásukat, ha nem értenek a statisztikához vagy a mintakereséshez. Az amerikai Cataphora cég matematikai elemzései ugyanis ilyen trendet vetítenek előre: bármilyen cég dolgozóiról elmondhatjuk emailjeik elemzése után, hogy megmaradnak-e a cégnél vagy rövid úton távoznak-e onnan.
Az alkalmazottak teljesítményének statisztikai ábrázolása a következő trend a munkaerőpiacon, állítja például Rupert Bader, a Microsoft munkaerőtervezési igazgatója, aki szerint ideje átvinni a pénz- és munkaügyi matematikai elemzéseket a munkaerőpiacra. A céges dolgozók ugyanis olyan digitális nyomokat hagynak maguk után szakmai hozzáértésüktől viselkedésükig és érdeklődési körükig, amelyből könnyű döntéseket lhet hozni. A Business Week értesülése szerint a nagyobb cégek 1-2 százaléka analizálja még csak így dolgozóit: ezek között tartják számon az olyan óriásokat, mint az IBM, a Microsoft vagy az Oracle.
Az első pontként a cégek a siker mintázatát elemzik a dolgozóknál - a Microsoft vizsgálja például a kapcsolódási pontokat a törekvő dolgozók és korábbi munkahelyeik vagy iskoláik között, illetve belső kommunikációs hálózatukon azt is nyilvántartják, hogy kik azok a dolgozók, akik megosztják ötleteiket másokkal és kik azok, akiknél megreked az információáramlás. Az SAS szoftvercég által kifejlesztett szoftver elemzi, hogy egy adott cégtől kik léptek ki az előző öt évben és azon dolgozóknak milyen profilja, tanulmányai, képességei és szociális kapcsolatai voltak, majd hasonló mintázatokat keres a cég aktív dolgozóinál és megmondja, mely dolgozóknál várható az, hogy kilépnek.
A munkaerőpiac célja várhatóan az, hogy előrevetíthessük: az egyes dolgozók milyen munkát tesznek le az asztalra és milyen hasznot hozhatnak a cégnek. Képességeik szükségessége várhatóan számszerűsítve lesz, az így kialakuló értéklisták és igények birtokában a cégek a legköltséghatékonyabban tudnak majd új dolgozókat felvenni és trenírozni. Ezen a téren jelenleg az IBM vezet: a cég elemzői ugyanis a cég munkaerejének képességeit és tapasztalait számszerűsítik, majd az aktuális technológiai és gazdasági trendek vizsgálatai alapján jósolják meg, hogy milyen képességekre lesz a cégnek szüksége a jövőben, az ehhez szükséges knowhow-t pedig tanítani kell-e vagy inkább új munkaerőt kell mindehhez felvenni. Mindehhez a közösségi hálók nagyon jó alapot adnak - ezeken keresztül a dolgozók ötleteit, befolyásuk mértékét vizsgálják.
Hasonló alapot ad az ilyen elemzésekhez a cégek belső kommunikációs hálózata, amelyen keresztül azt vizsgálják: melyik alkalmazott áll elő a legnyerőbb ötletekkel. A Cataphora elemzései szerint az egyes dolgozók adatcsomagokat hoznak létre - legyen szó mondatokról vagy programkódról -, amelyek később feltűnhetnek mások üzeneteiben. Akiket a legtöbben idéznek, vélhetően azok az ötletgazdák, akik pedig észreveszik és továbbítják ezeket, azok az ún. hálózati kurátorok. A rendszer azonban észrevehetően lyukas: aki ugyanis ötleteiről a hagyományos módon, a kávégép mellett számol be, az az elemzők számára teljességgel láthatatlan.
