Hétfőn a krími parlament függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, az orosz elnök pedig Moszkvában szentesítette a vasárnapi népszavazás eredményét. Putyin rendelete az első lépésnek tűnik a Krímnek az Oroszországi Föderációba történő integrációja felé.
Természetesen a földgáz és az olaj miatt. Legalábbis az euobserver.com oldalon publikáló két brit újságíró szerint csak propaganda az orosz ajkú népesség kisegítése, és a közös történelem hangsúlyozása. Ukrajna partjai mentén a Fekete-tenger alatt ugyanis arra mutatnak a jelek, hogy komoly szénhidrogénvagyon található.
Oroszország tizenöt milliárd rubeles, vagyis átszámítva körülbelül 105 milliárd forint segélyt nyújt a Krímnek – jelentette be hétfőn Szerhij Akszjonov, a terület kormányfője a Twitteren nem sokkal azután, hogy a Krím kérte felvételét az Oroszországi Föderációba.
A Krímben párhuzamosan két fizetőeszköz, az ukrán hrivnya és az orosz rubel lesz forgalomban 2016. január 1-jéig – így döntött hétfőn a krími parlament. A törvényhozás egyben határozott a Krími Bank, a krími köztársaság kvázi központi bankjának működéséről is.
Az orosz államfő kedden soron kívüli beszédet intéz a parlament mindkét házához a krími népszavazással kapcsolatban – jelentette be Ivan Melnyikov, a törvényhozás alsóházának egyik alelnöke hétfőn. A kommunista párti politikus nyilatkozatát később a Kreml sajtószolgálata is megerősítette.
Speciális adószabályokat vezetne be Moszkva a Krímen, ha a terület csatlakozik Oroszországhoz.
Egymillió-kétszázharmincháromezer-két ember mondott igent a csatlakozásra, ami százalékos arányban 96,77 százalékot jelent. A részvételi arány 83,1 százalékos volt a vasárnapi népszavazáson.
Moszkva a helyzet és a reakciók rövid tanulmányozása után, várhatóan egy hónapon belül annektálja a Krím félszigetet – jósolták a krími népszavazást értékelő hétfő hajnali előrejelzésükben londoni stratégiai elemzők.
Orosz haditechnikát szállító szerelvény indult útnak péntek reggel a Krím belsejébe a félsziget keleti részén fekvő Kercs városából – jelentette az ukrán média.
Angela Merkel szerint továbbra is kettős stratégiát kell követni az ukrán válságban: nyomást kell gyakorolni Moszkvára, és nem szabad visszariadni az EU számára is fájdalmas büntetőintézkedésektől, de párbeszédet is kell folytatni az orosz vezetéssel. Pártja frakcióülésén, zárt ajtók mögött beszélt a krími válságról, szokatlanul hevesen, érzelmi töltettel bírálta az orosz eljárást.
A krími hatóságok napokon belül saját tulajdonba veszik a Krím félsziget területén működő ukrán állami vállalatokat, magáncégekre az intézkedés nem vonatkozik – közölte az Interfax-Ukraina hírügynökséggel Rusztam Temirgalijev, az új krími kormány első elnökhelyettese.
Aggodalmának adott hangot az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet illetékese kedden amiatt, hogy Ukrajnában a hatóságok egyes orosz tévécsatornák adásának blokkolására szólították fel a szolgáltatókat.
Biztonsági és technikai okok miatt elhalasztotta krími látogatását kedden Ivan Simonovic, az ENSZ emberi jogi kérdésekben illetékes főtitkárhelyettese. Stephane Dujarric, a világszervezet szóvivője szerint az ENSZ-vezetőt arról tájékoztatták, hogy a mostani körülmények között nem tudják szavatolni a biztonságát. A szimferopoli repülőtér emellett nem fogad Ukrajnából érkező repülőket.
Az orosz kormány kedden olyan törvényjavaslatot terjesztett be a parlamentnek, amely megkönnyítené az orosz állampolgárság megszerzését az orosz anyanyelvű külföldieknek. A jogszabály szakértők szerint a Krím félszigeten, illetve Kelet- és Dél-Ukrajnában élő oroszok millióit célozza meg.
Pénteken dönt a moszkvai alsóház, vasárnap meg népszavazást tartanak az autonóm köztársaság Oroszországhoz való csatlakozásáról.
Felderítőgépeket telepít a NATO Lengyelország és Románia területére, a gépek az ukrán határt kémlelik majd a szomszédos országokból.
Ismeretlen fegyveresek támadtak meg két bolgár újságírót Szimferopolban, amikor az Associated Press irodájának kirablását vették filmre.
A Krím-félsziget frissen megválasztott oroszbarát kormányfője szerint a félszigeten a "nép győzelme" teljesült be. A politikus szerint Krím nem lesz az oroszok eltartottja, májusra pedig újra turistaparadicsomként fognak rágondolni.
Az orosz katonák lelki és fizikai nyomást gyakorolnak az ukrán határőrökre, hogy kikényszerítsék átállásukat a Krími Autonóm Köztársaság orosz vezetői mellé – állította hétfőn az ukrán határőrszolgálat sajtóosztálya. Az elfoglalt határőregységek katonái ellen súlyos fizikai erőszakot, fegyveres megfélemlítést alkalmaznak – tették hozzá.
Nemzetbiztonsági, titkosszolgálati ügyekben a kormány politikájára rálátással bíró informátorunkkal beszélgettünk arról, tart-e Budapest az ukrán válság eszkalációjától, mi lehet a magyar kisebbséggel, mire jó az “operatív törzs”. Kell-e továbbá menekültáradattal számolnunk, mik a magyar érdekek a konfliktusban.
