Krímet Oroszországhoz csatolták

A Kremlben aláírták az orosz-krími államközi megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról kedden, miután az orosz államfő a szerződés támogatására kérte a parlament mindkét házát.

A szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá. 

A Kreml György-termében lévő parlamenti képviselők, az orosz közigazgatási régiók vezetői, egyházi vezetők, közéleti személyiségek Oroszországot éltető üdvrivalgással fogadták az aláírást és felállva tapsolták meg a Krím valamint Szevasztopol csatlakozását Oroszországhoz.

MTI / EPA / /Szergej Ilnyickij, pool

Előtte Vlagyimir Putyin mondott történelminek szánt beszédet az orosz törvényhozás előtt. Bejelentette, hogy benyújtotta a javaslatot a törvényhozásnak a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásának elfogadásáról és az erről szóló orosz-krími megállapodást beterjeszti jóváhagyásra. Putyin azt mondta: nem kétli, hogy az orosz parlament támogatni fogja a Krími Köztársasággal és Szevasztopollal kötött szerződést. A dokumentum szerint az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján, kedden Oroszország részének tekintendő.

Putyin: Krím mindig is Oroszország része volt

AFP / Kirill Kudryavtsev

Út a szerződésig

Az orosz-krími megállapodás aláírása előtt két nappal a Krímben tartott népszavazáson a résztvevők elsöprő többsége amellett szavazott, hogy az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság csatlakozzon Oroszországhoz. A kijevi kormány és a nyugati országok törvénytelennek nevezték a népszavazást.

A krími parlament hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, Putyin pedig rendeletet írt alá a Krími Köztársaság elismeréséről. A függetlenségi nyilatkozatra válaszul az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókat rendelt el orosz és ukrán vezetők ellen.

A kedden aláírt krími-orosz szerződés bevezetőből és 10 cikkelyből áll. Ezek tartalmazzák egyebek között az új jogi alanyok területének, a lakosság állampolgárságának, az állami szerveknek a meghatározását.

Valentyina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházi elnöke az aláírás után a Rosszija 24 állami hírtelevíziónak azt mondta, hogy a parlament "késedelem nélkül hozzáfoghat a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozása kérdésének tanulmányozásához". Szerinte a hét végéig minden jogi eljárást be tudnak fejezni".

A befogadás menetrendje

Az orosz alkotmány 65. cikkelyének második bekezdése kimondja, hogy egy új jogi alany befogadását az Oroszországi Föderációba és annak kialakítását a vonatkozó szövetségi alkotmánytörvény szabályozza. Ez a 2001. december 17-én elfogadott jogszabály, amely szerint a befogadást az adott külföldi államnak kell kezdeményeznie, kérve a vonatkozó nemzetközi szerződés megkötését.

Ezután az orosz államfő értesíti a parlament mindkét házát, majd szükség esetén konzultációkat folytat. A megállapodás aláírása után az államfőnek az alkotmánybírósághoz kell fordulnia, és ha a testület jóváhagyja a szerződést, abban az esetben a törvényhozás alsóházához nyújtja be a megállapodást ratifikációra, és egyúttal a szövetségi alkotmánytörvény módosítását is beterjeszti a dumának. Ez utóbbiban egyebek között meghatározzák az új jogi alany elnevezését, státusát, és határait.

Hague: új világ jön

A brit külügyminiszter szerint újfajta viszonyrendszerre kell felkészülni Oroszország és a Nyugat között a következő években az ukrajnai fejlemények miatt. William Hauge a londoni alsóház Ukrajnáról rendezett vitanapján azt mondta: ez a viszonyrendszer más lesz, mint az elmúlt húsz évben, és egyebek mellett az jellemzi majd, hogy bizonyos intézmények, például a legnagyobb ipari hatalmak csoportja (G8) Oroszország nélkül fognak működni.

Az Oroszországgal fenntartott jövőbeni viszonyrendszer a jelenleginél szűkebb körű katonai együttműködést és haditechnikai exportot jelent majd, emellett várhatóan gyorsul a döntéshozatali folyamat az olyan lépésekről, amelyek célja Európa függőségének csökkentése az orosz energiahordozó-exporttól – tette hozzá.

Az európai energiapolitikában nagyobb szerepet kap a külpolitika, és ebben Oroszországnak kisebb befolyása lesz – mondta a brit miniszter.

Közben Ukrajna után a francia elnök is elítélte a Moszkvában aláírt orosz-krími államközi megállapodást. Francois Hollande közleményében azt írta: "elítélem ezt a döntést. Franciaország nem ismeri el sem a Krímben március 16-án megtartott népszavazás eredményét, sem az Ukrajnához tartozó régió csatlakozását Oroszországhoz".