szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Moszkvában aláírták a Krím Oroszországhoz csatolásáról szóló orosz-krími szerződést. A dokumentum szerint az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján, kedden Oroszország részének tekintendő.

A Kremlben aláírták az orosz-krími államközi megállapodást a Krími Köztársaságnak és Szevasztopolnak az Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról kedden, miután az orosz államfő a szerződés támogatására kérte a parlament mindkét házát.

A szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá. 

A Kreml György-termében lévő parlamenti képviselők, az orosz közigazgatási régiók vezetői, egyházi vezetők, közéleti személyiségek Oroszországot éltető üdvrivalgással fogadták az aláírást és felállva tapsolták meg a Krím valamint Szevasztopol csatlakozását Oroszországhoz.

©

Előtte Vlagyimir Putyin mondott történelminek szánt beszédet az orosz törvényhozás előtt. Bejelentette, hogy benyújtotta a javaslatot a törvényhozásnak a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásának elfogadásáról és az erről szóló orosz-krími megállapodást beterjeszti jóváhagyásra. Putyin azt mondta: nem kétli, hogy az orosz parlament támogatni fogja a Krími Köztársasággal és Szevasztopollal kötött szerződést. A dokumentum szerint az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján, kedden Oroszország részének tekintendő.

Putyin: Krím mindig is Oroszország része volt
©

Út a szerződésig

Az orosz-krími megállapodás aláírása előtt két nappal a Krímben tartott népszavazáson a résztvevők elsöprő többsége amellett szavazott, hogy az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság csatlakozzon Oroszországhoz. A kijevi kormány és a nyugati országok törvénytelennek nevezték a népszavazást.

A krími parlament hétfőn függetlenségi nyilatkozatot fogadott el, Putyin pedig rendeletet írt alá a Krími Köztársaság elismeréséről. A függetlenségi nyilatkozatra válaszul az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókat rendelt el orosz és ukrán vezetők ellen.

A kedden aláírt krími-orosz szerződés bevezetőből és 10 cikkelyből áll. Ezek tartalmazzák egyebek között az új jogi alanyok területének, a lakosság állampolgárságának, az állami szerveknek a meghatározását.

Valentyina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházi elnöke az aláírás után a Rosszija 24 állami hírtelevíziónak azt mondta, hogy a parlament "késedelem nélkül hozzáfoghat a Krím és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozása kérdésének tanulmányozásához". Szerinte a hét végéig minden jogi eljárást be tudnak fejezni".

A befogadás menetrendje

Az orosz alkotmány 65. cikkelyének második bekezdése kimondja, hogy egy új jogi alany befogadását az Oroszországi Föderációba és annak kialakítását a vonatkozó szövetségi alkotmánytörvény szabályozza. Ez a 2001. december 17-én elfogadott jogszabály, amely szerint a befogadást az adott külföldi államnak kell kezdeményeznie, kérve a vonatkozó nemzetközi szerződés megkötését.

Ezután az orosz államfő értesíti a parlament mindkét házát, majd szükség esetén konzultációkat folytat. A megállapodás aláírása után az államfőnek az alkotmánybírósághoz kell fordulnia, és ha a testület jóváhagyja a szerződést, abban az esetben a törvényhozás alsóházához nyújtja be a megállapodást ratifikációra, és egyúttal a szövetségi alkotmánytörvény módosítását is beterjeszti a dumának. Ez utóbbiban egyebek között meghatározzák az új jogi alany elnevezését, státusát, és határait.

Hague: új világ jön

A brit külügyminiszter szerint újfajta viszonyrendszerre kell felkészülni Oroszország és a Nyugat között a következő években az ukrajnai fejlemények miatt. William Hauge a londoni alsóház Ukrajnáról rendezett vitanapján azt mondta: ez a viszonyrendszer más lesz, mint az elmúlt húsz évben, és egyebek mellett az jellemzi majd, hogy bizonyos intézmények, például a legnagyobb ipari hatalmak csoportja (G8) Oroszország nélkül fognak működni.

Az Oroszországgal fenntartott jövőbeni viszonyrendszer a jelenleginél szűkebb körű katonai együttműködést és haditechnikai exportot jelent majd, emellett várhatóan gyorsul a döntéshozatali folyamat az olyan lépésekről, amelyek célja Európa függőségének csökkentése az orosz energiahordozó-exporttól – tette hozzá.

Az európai energiapolitikában nagyobb szerepet kap a külpolitika, és ebben Oroszországnak kisebb befolyása lesz – mondta a brit miniszter.

Közben Ukrajna után a francia elnök is elítélte a Moszkvában aláírt orosz-krími államközi megállapodást. Francois Hollande közleményében azt írta: "elítélem ezt a döntést. Franciaország nem ismeri el sem a Krímben március 16-án megtartott népszavazás eredményét, sem az Ukrajnához tartozó régió csatlakozását Oroszországhoz".

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
"Ami volt, annak így vagy úgy nyoma marad" – 85 éves Törőcsik Mari

"Ami volt, annak így vagy úgy nyoma marad" – 85 éves Törőcsik Mari

Menczer Tamás: George Clooney egy jó színész, de nem világpolitikai orákulum

Menczer Tamás: George Clooney egy jó színész, de nem világpolitikai orákulum

Videót küldött fel a Mariana-árok mélyéről egy kínai tengeralattjáró

Videót küldött fel a Mariana-árok mélyéről egy kínai tengeralattjáró