A cseh kormány elállt attól, hogy az Európai Bíróságon támadja meg a menekültek kvóta alapú elosztását, amelyről a belügyminisztereek többségi szavazása döntött. A Robert Fio vezette szlovák kormány azonban hajthatatlan és nem kívánja elfogadni, sem végrehajtani a döntést.
Andrzej Duda lengyel elnök szerint hátrányt jelentett a visegrádi országok számára, hogy a 120 ezer menekült kvótalapú elosztásáról a belügyminiszterek találkozóján született többségi döntés, és nem a szerdai ET csúcs zárásaként kormányfői szinten.
Szijjártó Péter a BBC-nek adott interjújában "nonszensz" megoldásnak nevezte a százhúszezer menekült kvótaalapú elosztását, melyet kedden fogadtak el az EU tagállamai. Magyarország a kvóták ellen szavazott, a külügyminiszter nem tartja lehetetlennek, hogy az Európai Bíróságon is megtámadják döntést.
Lengyelország úgy érzi, hogy a keddi, uniós belügyminiszterek közötti tárgyaláson elérte amit akart, vagyis hogy ne kötelező kvóták alapján osszák szét a menekülteket. A külügyi államtitkár azt mondta, a magyarok is csak jelképes okokból szavaztak a tervek ellen, a megszavazott tervet úgyis teljesítik.
"Kelet-Európának igaza van" címmel jelent meg véleménycikk a Frankfurter Allgemeine német lapban. A főként kelet-európai országokkal foglalkozó szerző azt írja, ahelyett, hogy rasszistának, populistának, Európa-ellenesnek, egoistáknak titulálnák a magyarokat, románokat, cseheket, szlovákokat, lengyeleket, talán inkább meg kellene hallgatni, mit is mondanak. A kötelező menekültkvóta a lap cikke szerint nem megoldás a menekültproblémára, az EU-nak egy humánus, racionális és terhelhető menekültügyi rendszert kellene inkább kialakítania.
Pénzbeli hozzájárulással ki lehetne váltani a menekültek befogadását, és ha súlyosbodik a helyzet Ukrajnában, a kelet-európai országoknak akkor sem kell résztvenniük a szír, eritreai és afgán menekültek befogadásában.
Werner Faymann kancellár találkozott a bécsi magyar nagykövettel, de nagyon szeretne találkozni Orbán Viktorral is. Szerinte Magyarország köteles regisztrálnia a menekülteket, egyúttal ki kellene állnia a közös kötelező kvótáért, hiszen ez lenne az alapja egy ellenőrzött menekülteljárásnak és egy európai szintű igazságos elosztásnak. Faymann azt is mondta, hogy a magyar miniszterelnök szívesen játssza az "erős ember"szerepét, azonban az "erős embertől" most európai megoldást várnak.
Berendelte a külügy az osztrák nagykövetet, miután az osztrák kancellár élesen bírálta a menekültválság magyarországi kezelését. Magyar Levente államtitkár visszautasította a vádakat, és arról is beszélt, hogy szerinte Schengen felülvizsgálata de facto megkezdődött. Nem cáfolta egy Orbán–Merkel-találkozó lehetőségét sem, bár kvótarendszert továbbra sem akar a kormány.
Tíz-tizenegy ország vetette fel a napokban, hogy a Magyarországon regisztrált menekülteket visszaküldi, összesen nagyjából 15 ezer személyt – válaszolta a hvg.hu kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök. Ebből úgy jött ki a Lázár János által emlegetett, félelmetes, 150 ezres ide toloncolandó tömeg, hogy a magyar kormány azzal kalkulált: ha egyesek már bejelentették, hogy az itt nyilvántartásba vett menekülteket visszatoloncolják, akkor másoktól is ez várható. Az így kirajzolódó fenyegetésre válasz az új külpolitikai törekvés, hogy minden állam védje meg a határait. Ebben Magyarország eminens szerepre készül.
Az Európa Tanács elnöke, Donald Tusk azt mondta, hogy a menekültek önkéntességen alapuló befogadása csak akkor hiteles, ha precíz és jelentős ígéreteket tesznek az ezt követelők legkésőbb július végéig. Előzőleg Orbán Viktor is azt mondta, hogy a menekültek befogadására vonatkozó kötelező kvóták helyett önkéntességet akar.
