Tetszett a cikk?

Tíz-tizenegy ország vetette fel a napokban, hogy a Magyarországon regisztrált menekülteket visszaküldi, összesen nagyjából 15 ezer személyt – válaszolta a hvg.hu kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök. Ebből úgy jött ki a Lázár János által emlegetett, félelmetes, 150 ezres ide toloncolandó tömeg, hogy a magyar kormány azzal kalkulált: ha egyesek már bejelentették, hogy az itt nyilvántartásba vett menekülteket visszatoloncolják, akkor másoktól is ez várható. Az így kirajzolódó fenyegetésre válasz az új külpolitikai törekvés, hogy minden állam védje meg a határait. Ebben Magyarország eminens szerepre készül.

Műhiba, afféle "nyelvi baleset" történt: a magyar idegenrendészet közölte a diplomáciai források helyett, hogy nem tud több menekültet befogadni, ne küldjenek ide vissza senkit, ezt értelmezték úgy, hogy Magyarország egyoldalúan felmondta a dublini szerződést – ismerte el a magyar miniszterelnök, visszautasítva a feltételezést, hogy ez afféle ügyes fogás lett volna, hogy a kemény magyar álláspontot az uniós csúcs előtt meglebegtesse.
Magyarország tiszteli a törvényeket, nem szegi meg azokat, ezért szó sem lehet a dublini egyezmény egyoldalú felmondásáról, azt be fogja tartani – hangsúlyozta, ám ezzel nem oszlatott el minden kétséget. Hiszen a magyar kormány azt is elvárja, hogy Görögország is tartsa be a dublini egyezményt, és aki ott lépett be az Európai Unióba, ám nem jogosult menekültstátusra, azt oda kell irányítani. Nem Magyarországra. Ami elvileg rendben is volna, csakhogy Görögország momentán mentesült „dublini” teendői alól, mert a feltételeknek nem tud eleget tenni. Így alakult ki az a nem éppen méltányolható játszma, amit a kormányfők az elmúlt éjszaka menekültügyben folytattak egymással, és amire az olasz miniszterelnök kifakadt: ha ilyennek képzelitek Európát, meg is tarthatjátok magatoknak.
Orbán: Kvótatrendszer = meghívólevél a menekülteknek
 
A maratoni EU-csúcs után tartott maratoni sajtótájékoztatón Orbán Viktor részletesen levezette, milyen kép él az ő fejében a menekültekről. Most „újabb kori népvándorlás” zajlik, ami nem múlik el egyhamar, sok millió ember van úton­ - és még többen lesznek, ha biztatást kapnak, hogy ide jöhetnek. Márpedig az áttelepítésükre és letelepítésükre vonatkozó uniós döntések, a kiagyalt kvótarendszer az ő nézőpontjukból valóságos biztatás, meghívólevél: ha jöttök, szét fogunk osztani benneteket.
Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna
Az EU-csúcson született döntés „megfelel Magyarország érdekeinek”. Ennek jegyében megtörténik a valódi menekültek és a gazdasági céllal érkező bevándorlók szétválasztása, mégpedig az úgynevezett frontországokban, vagyis főleg Olasz- és Görögországban. "A magyar kormányban végiggondoltuk -­ folytatta a gondolatmenetet Orbán -­, hogy ne jelentkezzen-e be Magyarország is frontállamnak, de úgy döntött, hogy nem érdemes ezért a minősítésért harcba indulni." Mint szavaiból kiderült, fontosabb a frontállamiságért elvárható támogatásnál, hogy a határozott politikát érvényesítse: aki bejutott az EU határain belülre, annak ott a helye, ahol átlépte a közös határt, és ha Európa mélyébe hatolt, akkor a belépés helyére kell visszaküldeni. Vagyis semmiképpen nem Magyarországra.
Ha megkerülik a kerítést, Magyarország továbbépíti
 
Az uniós döntésből Orbán azt vette ki, egyetértés körvonalazódott, hogy aki nem menekült, vagyis nem az életéért küzd, azt tartsuk távol az EU-tól. Ennek érdekében a kibocsátó és a tranzitországokkal is együtt kell működni, a fejlesztéspolitikát is úgy kell kialakítani, hogy az emberek ne induljanak neki a nagyvilágnak. Ha pedig jönnek, akkor a határainkon meg kell állítani őket, ha máshogy nem, fallal. Mert bármilyen megjegyzéseket tett is Matteo Renzi olasz miniszterelnök és Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, hogy a kerítés nem megoldás, és hogy az egyéni akciók ártanak, Magyarország déli határán csak lesz kerítés. Orbán szerint ez zárja le a népvándorlás útvonalát, és ha a menekülők a kerítés elől kitérnének, akkor azt tovább fogja építeni a magyar kormány.
MTI / Európai Tanács / Mario Salerno
A határok megvédése tagállami kötelezettség, erre lehet támogatást kérni, de e nélkül is meg kell tenni – ismételte meg korábbi fő tézisét. Ám nyomatékkal hozzátette, ez a kerítés „nem a szerb barátaink ellen irányul”, hanem a migrációs útvonalat zárja le.
Az Olaszországban és Görögországban rekedt menekültekből negyvenezer fő szétosztása ­– ami az EU-csúcs döntése alapján nem kötelezően, hanem önkéntes vállalással történik majd meg – az ő értelmezésében voltaképpen a frontországoknak nyújtott segítség. De azt tudni kell, hogy az idei első félévben Magyarországra többen jöttek, mint a frontországokba – fűzte hozzá. A magyar diplomácia végül azt a megfogalmazást találta ki, hogy az egyes országok adott helyzetére figyelemmel kell lenni, ez Magyarország és Bulgária érdekeinek tökéletesen megfelel.
„Nem kívánunk egyetlen bevándorlót sem Magyarországra hozni más országokból, elég a mi bajunk” – mondta határozottan, többször is megismételve, hogy „ide ne hozzanak menekülteket, tőlünk el kellene vinni őket”. Azt, hogy a hazánkba, a házunkba kit engedünk be, mi akarjuk eldönteni, ne mások mondják meg nekünk” – érvelt a kvótarendszer ellen. Sőt menekülttáborokat se Magyarországon állítsanak fel, hanem a frontországokban, a beérkezőket ott kell nyilvántartásba venni, és ott kell dönteni róluk, mi legyen a sorsuk.
Nem függesztjük fel a dublini rendeletet
 
A Dublinban kialakított rendszer nem erre lett kitalálva, hanem igazi menekültek befogadására, ezért azt felül kell vizsgálni – adott programot az Európai Tanácsnak. Majd megismételte: a csúcstalálkozón világossá tette, hogy a megállapodást ennek ellenére nem függesztette fel Magyarország, hanem alkalmazni fogja, és elvárja, hogy mások is ezt tegyék. Az utalás címzettje Görögország, amely momentán mentesítve van a visszafogadási kötelezettség alól, mert nem bánt emberségesen a hozzá érkezőkkel, és nem elég felkészült a regisztrálásra. Márpedig az EU-csúcs arról is döntött, hogy minden migránst nyilvántartásba kell venni. „Ha mások is betartanák a dublini megállapodást, sokkal kevesebben jönnének Magyarországra, másutt regisztrálnák őket” – utalt ismételten mások elmulasztott teendőire.
Fazekas István
Ezek után lesz-e kerítés, határzár, vagy ez is csak az alku része? – vetődik fel a kérdés. „Minden lehetőséget számba vettünk, nincs más lehetőség, mint ideiglenes határzár létesítése. Ha nem ezt tesszük, több százezren rohannak hozzánk. Ezt meg kell akadályozni, ehhez több rendőrre, katonára, határőrre van szükség, és megfelelő technikára.” Ennek az eddigi költsége nagyjából 6,5 milliárd forint. Lehet több is, hiszen „ha megváltozik a vándorlási irány, akkor megyünk utána”.
Ami az uniós támogatásokat illeti, eddig 130-160 millió euró ment a görögöknek és az olaszoknak, Magyarország 1-1,5 milliót kapott, ez a különbség „nem indokolt” – jegyezte meg, hozzátéve, „ha sok pénzt kapnak, védjék meg a határaikat, mi nem mondhatunk le arról az igényükről, hogy tegyenek eleget a kötelezettségüknek” – sulykolta álláspontját.
Ha mindenki tenné a dolgát, Magyarország területére már nem érkezhetnének menekültek – vezette le. Hiszen biztonságos tranzitállamokon át jutnak hozzánk. „Ha a tranzitországok elvégzik a dolgukat, és mi felhúztuk a kerítéseket, nulla menekült lesz Magyarországon” – fejtegette, mi a kívánatos cél.
Arra az újságírói kérdésre pedig, hogy hogyan illeszthető be ebbe a képbe Ukrajna, és ha netán onnan is tízezrek kényszerülnek elmenekülni, miképp reagál arra Magyarország, a kormányfő azt válaszolta: ez más, mint az afrikaiak sorsa, ez a lengyelek és a magyarok problémája lesz, és nem számít arra, hogy ebben az esetben segítséget ad az EU. 
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!