Kilencven éve, 1933. május 10-én érte el tetőpontját a hírhedt náci könyvégetések sorozata: Németország több városában nyilvánosan vetettek máglyára több tízezer, a nácik által „a német szellemet mérgezőnek” minősített könyvet.
Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület és a Budapesti Fesztiválzenekar koncertsorozatának keretében az 1933. május 10-i náci könyvégetésre emlékeznek.
Az elmúlt évek könyvbetiltásaira és könyvégetéseire reagálva egy amerikai kiadó új, tűzálló kötetet bocsátott árverésre A szolgálólány meséjéből.
Szerinte ezek a könyvek színtiszta boszorkánysággal vannak tele és elátkozottak.
Orbán Viktor igényt formál arra, hogy ő mondja meg, melyek a többség közös jellemzői és értékei. Erre példa, hogy Dúró Dóra mesekönyvpusztításához annyit fűzött hozzá: hagyják békén a gyerekeket – írja elemzésében a Spiegel 14 éve Kelet-Európával foglalkozó szerkesztője.
Ezúttal Paulo Coelho egyik műve esett áldozatul, konkrétan elégették a könyvét.
Erdoğan ki akarja radírozni az emberek emlékezetéből a 2016-os puccskísérlettel összekötött Fethullah Gülen alakját. Könyvkiadókat és szerkesztőségeket zárnak be, írókat vallatnak, és tudósokat bocsátanak el az egyetemekről.
Nem akartak senkit megbántani a könyvégetéssel.
Mágiával összefüggő tárgyakat, köztük könyveket égettek a hívek az észak-lengyelországi Gdansk egyik templomában, az ott rendezett nagyböjti lelkigyakorlat során. Az akció felháborodást keltett a médiában, és elhatárolódott tőle az egyházmegye szóvivője is.
"A könyvégetők cselekedete olyan borzalmas, iszonyatos, gonosz történelmi időket idézett, amelyeket nem engedhetünk meg, hogy még egyszer visszatérjenek" - mondta a tüntetés szervezője.
