1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra, valamint a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-ai kezdőnapja a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepe.
Együtt a Köztársaságért - tüntetés a szociális és a szabadságjogokért elnevezéssel tömegdemonstrációt szervez március 10-re a fővárosi Kossuth térre a Magyar Szolidaritás Mozgalom - olvasható a szervezet csütörtöki közleményében.
Schmitt Pál nem köztársasági elnök, ezért tevékenységét nem lehet korábbi elődeiével összehasonlítani – mondta Debreczeni József a Klubrádió Szabad Sáv című műsorában.
„A közhatalmi szerkezet erőteljes ideológiai körítéssel végrehajtott és az új alaptörvényben előirányzott túlbiztosítása végletesen megmerevítheti a politikai rendszert” – véli Mink András történész.
Az MSZP elnöke szerint a Fidesz-KDNP pártszövetség az Alkotmány hétfőre tervezett elfogadásával szétrombolni készül a köztársaságot; Mesterházy Attila a párt honlapján vasárnap megjelentetett írásában egyebek között azt hangsúlyozta, az MSZP-n múlik, hogy legerősebb ellenzéki pártként véget tud-e vetni a jelenlegi "ámokfutásnak", illetve azt ígérte, hogy helyre fogják állítani a köztársaságot.
Schiffer András szerint a kormánypártok a köztársaság alapjait szedik fel, ha korlátozzák az Alkotmánybíróság (Ab) jogkörét.
Szlovákiában tovább terjed a tiltakozás a hazafiassági törvény ellen, amelyet a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) kezdeményezésére fogadott el a múlt héten a pozsonyi parlament.
A Szabad Nép 1950 elején több évfordulót is ünnepelt. A kommunista pártlap megemlékezett például arról, hogy Rákosi elvtárs kereken öt évvel azelőtt tért haza Moszkvából. Műelemzés is megjelent ekkoriban a Szabad Népben: munkások és parasztok verseit ismertette a pártlap - azokat a verseket, amelyeket szerzőik a Pártról, a Párthoz írtak.
