Ez bőven belefér az orosz katonai gondolkodásmódba, főleg, ha az állam léte kerül veszélybe. Márpedig a Kreml az anyaország részének tekinti a megszállt területeket, írja a Times-ban Sir Richard Barrons, a brit fegyveres erők volt főparancsnoka.
Kik és valójában hányan voltak kíváncsiak a magyar miniszterelnök dallasi előadására? Miért lehetett vonzó számukra? Árthat-e az amerikai republikánusoknak Orbán felkarolása? Hogyan vélekedik Timothy Garton Ash az ukrán háború állásáról? Válogatás a világsajtó írásaiból.
A magyar miniszterelnök vitte a prímet két napja Dallasban, a Konzervatív Politikai Akció Konferencia rendezvényén: a jelenlévők viharos fogadtatásban részesítették, állva ünnepelték, miközben ő éles támadásokat intézett a bevándorlás, az abortusz, a nemi kisebbségek jogai ellen.
Az amerikai szaklap szerint a nemzetközi közösség megrökönyödve hőkölt hátra, miután szembesült azzal, hogy a magyar miniszterelnök milyen sértő, gonosz kijelentéseket tett Tusványoson – egy uniós és NATO-ország vezetőjeként. A szerző, Amanda Coakley, Prágában élő újságíró ugyanakkor hozzáteszi, hogy a fejlemény Magyarországon sokakat egyáltalán nem lepett meg, hiszen a miniszterelnök 2010 óta folyamatosan bontja le a demokráciát.
Timothy Snyder úgy véli, hogy megingott Vlagyimir Putyin hatalma. A magyar kormány csendben beengedi a vendégmunkásokat az országba. Ungvár és Kárpátalja a béke szigete Ukrajnában. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A magyar miniszterelnök többek közt azt hangsúlyozta Texasban, hogy a győzelem érdekében a jobboldalnak a saját normáit kell követnie, írja Ishaan Tharoor, a lap egyik legnevesebb szemleírója.
Alighanem eddigi legnagyobb próbatétele elé néz az Európai Központi Bank (EKB). Project Syndicate elemzés.
A gáztilalmi játszmákról ír blogjában a Nobel-díjas közgazdász, az 1989-es magyar határnyitás áráról kerültek elő friss dokumentumok, Lengyelország továbbra sem kap pénzt az EU-tól. Válogatás a világlapok írásaiból.
A tusványosi beszéd rasszista felhangjaival aligha foglalkoznak majd a dallasi CPAC hallgatói, az igazi kérdés az, hogy a magyar miniszterelnök Kína- és oroszbarát politikája vajon elgondolkodtatja-e őket, vagy már tényleg csak az számít, ki mennyire hatékonyan szítja a gyűlöletet a rivális politikai tábor ellen.
Mit léphet Kína Pelosi villámlátogatása után?
Milyen eszközei lehetnek a Nyugatnak Oroszország ellen a szankciók helyett? Mit kaphatnak imádói Orbán Viktortól az amerikai konzervatív kongresszuson? Miért akar sorompót egy Sopron közeli osztrák falu a határra? Válogatás a világlapok cikkeiből.
A magyar kormányfő szerint teljesen mindegy, ki támadott meg kit, vagy hogy választani kell demokrácia és tekintélyelvűség között. Csak valahogyan érjen véget az ellenségeskedés és így menjenek lejjebb az energiaárak. Lapszemle.
A fronton patthelyzet alakulhat ki, a tárgyalásos megoldás az elemző szerint a Nyugat és a Kreml gazdasági hadviselésének kimenetelétől függ.
Az EU pozíciókat veszíthet a Balkánon, Kína Tajvanra összpontosít. Válogatás a világlapok írásaiból.
Andrzej Duda azt mondja, kizárólag a tagállamokra tartozik, hogyan alakítják ki az igazságszolgáltatást, arra nem vonatkoznak az uniós alapszerződések.
Az osztrák Néppártban még mindig nem lengenek ki a belső szeizmográfok, nem jönnek rá, hogy Putyinnak is ugyanazt hangoztatták évtizedeken át, mint most Orbánnak: a barátságot a nézeteltérések ellenére is fenn kell tartani – írja az osztrák lap.
Oroszország sötét napokat él, hipermozgásba kezdtek a jegybankok – válogatás a világlapok írásaiból.
Öntudatosabban próbál fellépni a külfölddel szemben, mint ahogy az a kicsinyke ország jelentőségéből következne.
A nemzetközi szélsőjobb számára még fényesebben ragyog Orbán Viktor csillaga. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Trianont ugyan Orbán nem tudja visszacsinálni, de ő és kormánya mindent megtesz azért, hogy Erdélyt az anyaországhoz kösse, írja Thomas Schmid, aki korábban a német konzervatív lap főszerkesztője, később pedig kiadója volt.
