Az Egyesült Államok habozik, a Nyugat nem gondoskodik az ukránok utánpótlásáról. A csatatéren elért sikerek pedig csak további kalandorságra ösztökélik Putyint. Nincs vesztegetni való idő, írja az amerikai lap.
Nyugaton is felfigyeltek arra, hogy az adóemelés és a rezsinövelés közben emelték 2 millióval Orbán Viktor fizetését. Az orosz milliárdosokat nyugati szakemberek segítik vagyonkimentő akcióikban. Lyukak az uniós szankciókon. Válogatás a világlapok írásaiból.
Szkopjének egy sor bolgár követelést kell ahhoz teljesítenie, hogy csatlakozhasson az Európai Unióhoz, ezek a feltételek pedig a nyelvvel, a nemzeti identitással és a történelemmel függnek össze.
Bár a könnyen gyártható és olcsóbb drónok – ahogy arról egy szakértő nyilatkozott a német lapnak – aligha billentik el az erőviszonyokat Moszkva javára, mert drónokkal nem lehet háborút nyerni, ám nagy károkat okozhatnak velük az ukrán infrastruktúrában.
Átmenti megoldásnak indult, idővel mégis sokak számára hosszú távú állásnak bizonyult a közmunka. Szeptembertől tömegek szorulhatnak ki belőle.
Hány hónap kell majd ahhoz, hogy a német nagyvállalatok krémje felszólítsa az ukrán kormányt: legyen belátó és tegyen engedményeket Moszkvának – kérdezi Roger Boyes külpolitikai szerkesztő. Lapszemle.
Tatiana Stanovaya Oroszország-szakértő szerint az orosz elnök akkor lesz a legveszélyesebb, amikor szembesül azzal, hogy egymásra épített stratégiai terveit nem tudja elérni.
Európának erőt kell mutatnia, a törökök és az irániak is Oroszország felé kacsingatnak, a kémszoftverek egyre veszélyesebbek. Válogatás a világlapok írásaiból.
A magyar kormányfő kegyencpolitikájának mottója, hogy aki velünk van, az nem bánja meg, ám ez már nem sokáig megy, mert egy alapvető pont megváltozott a képletben – mutat rá a legolvasottabb német lapban Catherine Kahlweit, aki Bécsből küldi elemzéseit a térségről, és azon belül Magyarországról.
A szankciók nem működnek, területről lemondani a békéért katasztrófa lenne, a NATO elsöprő erejét felhasználva lehet legyűrni Moszkvát. A véleménycikk szerzője szerint ez nem jelentené a III. világháborút.
Olaf Scholz szerint az unió csak akkor lehet világpolitikai tényező, ha egyes tagjai felhagynak a különutassággal, nemcsak Ukrajnát, Európát is meg kell védeni Putyintól, Draghinak maradnia kell. Válogatás a világlapok írásaiból.
Lehet, hogy csak trükk?
Varga Judit szerint tavalyhoz képest a háború és a Fidesz győzelme miatt más lett a légkör az unióban, konstruktívabbak lettek a tárgyalások a helyreállítási alap pénzeiről, és ebben a kormány az EU felé tett gesztusai is segítettek. Brüsszel ennél óvatosabb, azt hangoztatja, hogy így is egy sor kemény kérdést kell még tisztázni, míg megnyitják a pénzcsapokat.
Az Orbán-féle tekintélyelvű populizmus, illetve a bolgár politikai zűrzavar ízelítőt ad abból, mi lett volna a térségben EU- és NATO-bővítés nélkül nélkül. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A Die Weltnek nyilatkozó történész szerint Németországnak – miközben fenntartja Moszkvával legalább a párbeszéd minimális lehetőségét – alapvetően át kell értékelnie viszonyát Oroszországgal. Az eddigi politika ugyanis nem volt más, mint az oroszokról elterjedt giccsnek, az enyhülési politika üres frázisainak, valamint kőkemény üzleti érdekeknek a keveréke.
Mario Draghi olasz miniszterelnök Róma megbízhatóságának első számú garanciája. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Egyre nehezebb a magyar sajtó helyzete, megoldáskeresés energiaválság idején az EU-ban, ma van a Hitler elleni összeesküvés évfordulója. Válogatás a világlapok írásaiból.
Feltöltik-e a Duna vizével a Fertő-tavat? Vélemények a Magyarország ellen indított újabb kötelezettségszegési eljárásokról. Reformokra kényszerül Olaszország. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Az egyik legtekintélyesebb amerikai Oroszország-szakértő azt mondja, nem szabad felülni annak a moszkvai állításnak, hogy az idő a Kremlnek dolgozik Ukrajnában, és hogy az orosz államfő ki tudja bekkelni, amíg a nyugati támogatás romba dől. Fiona Hill, aki három elnök: az ifjabbik Bush, Barack Obama és Donald Trump mellett dolgozott a Fehér Házban, jelenleg pedig a Brookings Intézet vezető elemzője, a Foreign Policy főszerkesztőjének, Ravi Agrawalnak adott interjút.
Látszik, hogy az országot súlyos gazdasági válság fenyegeti, és hogy nem tartható fenn az a költséges rendszer, amellyel a politikus lekenyerezi a társadalom nagy részét, írja a Deutsche Welle cikke.
