Orbán kényes területre téved, amikor azt mondja, hogy a nemzetnek nincsenek határai, ugyanakkor több szomszédos országgal is baráti a viszonya, írja a svájci lap.
Trianont Budapesten kívül másutt is békediktátumnak tekintik Európában, de a magyar kormányfő a mai napig szinte csúcsra járatja a sértettséget. Állami szintre emelte az elvesztett nagyság miatt érzett fantomfájdalmakat. Tudja, hogy a felháborodás ébrentartásával a lakosság nagy részének a szívéből beszél. A veszteséget új nemzeti mítosszá értelmezte át. Így foglalja össze a határon túli területekkel kapcsolatos Fidesz-politikát Ivo Mijnssen, aki Bécsből tudósít Közép-Európáról.
Megemlíti, hogy az utóbbi 14 évben a környező államokban élő magyarok közül jó egymillióan kaptak útlevelet az anyaországtól, amellyel azután gyakran nem csupán az anyaországba, hanem nyugatra álltak tovább – a jólét reményében. Hogy Magyarország nem törődik a ténnyel, miszerint sem Szlovákia, sem Ukrajna nem engedélyezi a kettős állampolgárságot, az csak fokozza az ellentéteket. Mint ahogy az is, hogy befolyást gyakorol a szomszédságban a pártokra és a sajtóra.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
