A Gázai övezetben jelenleg harminc-negyvenezer terrorista lehet, a helyiek pedig felsorakozhatnak a Hamász mellett, mert rettenetes dolgokat élnek át az izraeli támadások kereszttüzében. Nemzetközi lapszemlénk.
Matthew Longo új könyve szerint Nagy Imrének még a síron túlról is erőt adott, hogy a hatóságok nem voltak hajlandók elárulni, hogy hol nyugszik.
Simon Sebag Montefiore világhírű történész, Oroszországgal és a Közel-Kelettel foglalkozó népszerű könyvek szerzője, regényíró azt hangsúlyozza a Neue Zürcher Zeitungnak adott interjúban, hogy Izrael és a palesztinok közt kizárólag a kétállami megoldás rendezhetné a helyzetet. Ám az csak akkor lehetséges, ha a két fél kölcsönösen elismeri a másik történelmét és törvényességét.
Vissza lehet-e csinálni, amit Orbán és Kaczynski véghez vitt Magyarországon, illetve Lengyelországban – ez a Politico egyik témája. Európa mocskos energiaüzleteket bonyolít le Oroszországgal, olvasható a Die Zeitben. Alakuló Nyugat-ellenes iráni-orosz katonai tengelyről ír a Wall Street Journal. Igen jó októbere volt Putyinnak – értékel a Washington Post. Gáza nem vonhatja el a figyelmet Ukrajnáról – erre figyelmeztet a Times. Világlapok írásaiból válogattunk.
Gáza bombázása rettenetes emberáldozatokkal jár, de ha nem törik meg a Hamász hatalmát, akkor szó sem lehet békéről – állapítja meg a tekintélyes brit hetilap legfrissebb számának vezércikke.
Hogy sikerül-e visszaváltoztatni igazi jogállammá a már részben illiberális államot, annak jelentősége messze túlmutat Lengyelországon, írja Jörg Lau, a német lap szerzője.
A Die Welt szerint nem kezelhető külön az ukrajnai háború és az izraeli-palesztin konfliktus. A közel-keleti válság gazdasági hatásairól ír a New York Times. A Financial Times szakértő szerzője Putyin nukleáris fenyegetőzését elemzi. Giorgia Meloni azt akarja, hogy változás legyen az olasz kormányfő megválasztásának rendjében, a Neue Zürcher Zeitung ezt az ügyet járja körbe.
Belassult az ellentámadás, a helyzet már az első világháborúra hasonlít, véli Valerij Zaluzsnij. Beismeri, elszámolták magukat: már 150 ezer orosz elesett, ekkora veszteség szerinte bárhol másutt véget vetett volna a háborúnak, ám Putyinnak viszonyítási pont az, hogy a két világháborúban több tízmillió volt az orosz áldozatok száma.
Katasztrófa bontakozik ki Gázában, ezért Izraelnek engedményeket kell tennie, ez a Financial Times szerkesztőségi véleménye. Az amerikai külügyminiszter vendégkommentárban sürgeti a Kongresszust a háború közel-keleti háború miatt készült pénzügyi csomag elfogadására. A tétova Egyesült Államok elveszti az ellenőrzést a világrend felett, az antiszemitizmus mérgezi Amerikát, kemény idők várnak az Unió magállamaira Magyarország, Szlovákia és Ausztria miatt - válogatás világlapok írásaiból.
A Financial Times vezető külpolitikai elemzője úgy látja, hogy a történelem könnyen megismételheti önmagát, mert akárcsak az I. világháború előtt, most is jelentős a veszély, hogy villámgyorsan kiszélesedik a válság, bármennyire is el akarják azt a vezetők hárítani. 1914-ben alig pár hét alatt az összes jelentős hatalom nyakig volt benne.
Ami október 7-én lejátszódott, azt nem lehet összevetni a holokauszttal – mondja – hiszen utóbbi ezerszer súlyosabb volt. De azért vannak hasonlóságok a tragédiákban, mondja Jichák Hercog a konzervatív Die Weltnek adott interjúban.
A brit Independent azonnali tűzszünetet vár el Benjamin Netanjahutól. Paul Lendvai az ENSZ-t kritizálja a Der Standardban. Egy finn szakértő szerint Oroszország nem csupán a harcmezőn vívja a háborút. A Die Presse a Fertő tó magyar oldalának fejlesztésére kiírt új pályázatról ír.
Megbocsáthatatlan, hogy nyugati vezetők fegyverszünetet sürgetnek Gázában, fogalmaz a lap vezércikke.
A háború új szakaszába lépett, írja a német lap elemzése.
A Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozó Ehud Barak több javaslatot is tesz a jelenlegi izraeli–palesztin válság rendezésére. A New York Times szerzője önmérsékletet vár a Netanjahu-kormánytól. A Washington Post szerint Kína hasznot húz abból, hogy az Egyesült Államok figyelmét leköti az ukrajnai háború és a közel-keleti válság. A kínai és az európai autógyártók piaci küzdelméről ír a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az egész globális helyzet erősen emlékeztet 1914-re, amikor is saját életre keltek az események, és háborúba sodorták a világot.
Szükségleteink piramisának csúcsán az önkiteljesítés, önkifejezés, önmagvalósítás áll. Korunk egyik legnagyobb adománya, hogy manapság mind több időnk jut erre. Az amerikai filmekben mindez egyszerűnek tűnik, de jó, ha tudjuk, hogy a folyamat tele van buktatókkal – erről szól és ehhez nyújt segítséget a legújabb HVG Extra Pszichológia magazin.
A Die Presse vezércikke az izraeli helyzetet elemzi. Ha üzletről van szó, az osztrákok még mindig Moszkva oldalán állnak, írja a Die Zeit szerzője. A Foreign Policy aggasztó romániai tendenciákról beszél. A Times kommentárja Kína afrikai nyomulását tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Uniós körökben azonban lapértesülések szerint általános nézet, hogy Orbán decemberig be fogja adni a derekát. A Financial Times mindeközben arról ír, hogy Lengyelország úgy lehet ismét erő az Európai Unióban, hogy közben függetleníti magát Orbán és Fico hisztérikus kitöréseitől.
A francia jobboldali lap szerint a magyar miniszterelnök egyre gyakrabban lépi át a vörös vonalakat.
