De egyáltalán észreveszik-e az amerikaiak, hogy Donald Trump pártja számos kérdésben milyen szélsőséges álláspontot foglal el, kérdezi a New York Timesban a Nobel-díjas közgazdász..
Továbbra is téma a nemzetközi sajtóban a pekingi Orbán–Putyin-találkozó. Ahogyan az is, hogy a magyar miniszterelnök utolsó EU-s mentsvára lehet Robert Fico, akinek soha nem kísérte akkora figyelem a nemzetközi szereplését, mint most. A New York Times a leállított szlovák fegyverszállításokról ír. Az Euractiv Katarina Barleyt, az Európai Parlament szociáldemokrata alelnökét idézi, akinek megvan a véleménye az Európai Bizottság és a magyar kormány lehetséges alkujáról. Az egyik legbefolyásosabb francia értelmiségi, a lengyel–zsidó származású Alain Finkelkraut az izraeli konfliktusról beszél a Der Standardban.
A brit lap cikke megszólaltatja Krekó Péter politológust is, aki szerint a miniszterelnök próbál hídfő lenni a Kelet és a Nyugat között, maximálisan kihasználva az előnyöket mindkét irányban, noha egyre egyértelműbb, hogy ez lehetetlen az adott geopolitikai körülmények közepette.
Ha Donald Trump alulmarad jövő novemberben, akkor minden bizonnyal erősödik a magyar kormányfőre nehezedő nyomás, írja a svájci lap kommentárja.
Továbbra is fókuszban a Gáza ellen tervezett izraeli támadás. A Guardian által megszólaltatott brit szakértő azt latolgatja, elsülhet-e jól a Gáza ellen tervezett hadművelet. A kínai elnök újabb kísérletet tesz, hogy megmentse a gazdaságot, írja az Economist. A Politico a Trump-Orbán-baseballsapka-váltást elemzi. Egy svéd terrorszakértő kijelentette, hogy országa csütörtököt mondott a menekültek beilleszkedése ügyében. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A lap véleménycikke szerint a pekingi Putyin–Orbán-találkozó után a válasz egyértelmű. Az EU-nak pedig a szöveg szerint minderre úgy kéne visszavágnia, hogy megtagadja Magyarországtól az unió soros elnökségét.
A 2001. szeptember 11. utáni katonai győzelmektől függetlenül Washington képtelen volt politikai megoldást találni. Izrael is pont efelé a zsákutca felé tart, ha csupán biztonsági kérdésnek tekinti a palesztin kérdést, írja a Financial Times első számú külpolitikai kommentátora.
Az új gyárak ellen a környezetvédelem nevében, a szükséges vendégmunkások ellen a kormánypárt szította migránsgyűlölet következtében tiltakoznak a helyiek.
Az Európai Parlamentben fokozódik az ellenállás az EU-s pénzekre vonatkozó esetleges megállapodással szemben, írja a Süddeutsche Zeitung. A Neue Zürcher Zeitung Szerbia EU-tagsági esélyeit latolgatja. A Wall Street Journal szerint Kína esetleges Tajvan elleni támadása minden eddiginél súlyosabb válságot eredményezne. A Times szemleírója aláhúzza, a gázai háború stratégiai lehetőséget kínál az orosz elnöknek. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Orbán Viktor pedig eközben elszigetelődik.
Brüsszelben hetek óta csiszolják a tervet, hogy Budapest kapjon 13 milliárd eurót a befagyasztott alapokból, ha cserében beadja a derekát Kijev megsegítése ügyében. Bár amióta a Putyin–Orbán-páros a múlt héten zárta a sorait, ismét csak kétségek merültek fel, mármint hogy mennyire keresztülvihető az EU ötlete, írja a lap két szerzője.
A Reutersnek nyilatkozó szakértők szerint Orbán immár arra összpontosít, hogy a lehető legjobb eredményt érje el a jövő nyár elején az európai választásokon. Hagyja az EU, hogy Orbán megzsarolja? – kérdi az Augsburger Allgemeine kommentárja. A Foreign Policy és az Euractiv a lengyel választások utáni helyzetet elemzi. Nem lehet visszatérni a populista időszak előtti Lengyelországhoz, írja előbbi. A Daily Telegraph arra figyelmeztet, hogy Amerika közvetlenül a háború szélén áll a Közel-Keleten és Ázsiában. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A brit lap szerint Orbán gyakorlatilag belső ellenséggé vált, a Nyugatnak viszont nem szabad megalkudnia vele.
Köszönet a lengyeleknek, Orbánék és a keresztények, a gondoskodó Európa eltűnése - a többi között ezekről írt elemzéseket a világsajtó hétfő reggelre. Tallózó.
Jó érzés lehet hatalmasokkal mutatkozni, egyszer azonban szembe jön a realitás.
Az izraeli konfliktus mellett Washington már nyakig van az ukrán háborúban, és nem kizárt, hogy viszályba keveredik Kínával is, írja a Guardian szemleírója, és hozzáteszi, Donald Trump készül a visszatérésre. A Bloomberg szerint Joe Bidennek nem volt más választása, egy törvényben kellett egyesítenie Ukrajna és Izrael támogatását. A Finacial Timesban publikáló Timothy Snyder úgy gondolja, hiba, ha bárki azt emlegeti, hogy patthelyzetet van az ukrán háborúban. Vlagyimir Putyin az időre játszik Ukrajnában, miközben az USA és az EU a Közel-Keletre összpontosít, írja a Bloomberg. A CDU elnöke szerint Németország már nem tud több menekültet befogadni. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A radikálisokat akkor lehet végleg legyűrni, ha lesz jobb jövő az egész Közel-Keleten, hiszen éppen ez az, amitől a szélsőségesek annyira félnek, írja a Daily Telegraphban megjelentett kommentárjában a brit miniszterelnök, aki azt is leszögezi, Izraelnek abszolút joga van az önvédelemre a gyilkos ellenséggel szemben.
A lengyel választás Magyarországon megszívlelendő tanulságai pontokba szedve. Hogyan lehet legyőzni a populistákat világszerte? A jó Donaldra, Tuskra még nagy szükség lesz Donald Trump ellen. Aligha fog működni, amit Netanjahuék kitaláltak megtorlásul a Hamász ellen. Ukrajna és Izrael megsegítése kőkemény amerikai nemzeti érdek. Válogatás világlapok írásaiból.
Jonathan Freedland, a legolvasottabb brit lap külpolitikai elemzője azt tanácsolja, hogy az izraeliek tegyék félre a vak dühöt és kormányfőjüknek se engedjék meg, hogy az vezérelje, mert pont ez az, amit a terroristák akarnak. El kell érniük, hogy a hatalom ne zsigerből álljon bosszút, ám utána meg kell szabadulni a politikustól.
