A magyar miniszterelnök egyre távolabb kerül dédelgetett tervétől, hogy egy új, jobboldali politikai szövetséget hoz létre Európában. Egyelőre nincs kivel – olvasható a francia lapban, amely két oldalt szentelt a magyar ügyeknek.
A konzervatív brit lapban Roger Boyes azt írja, nagyon is elképzelhető, hogy az orosz elnök általános mozgósítást rendel el, amivel lendületet adna a fronton a kimerült csapatoknak, egyben újragondolná a Nyugattal szembeni konfliktust.
A jó hír az, hogy a magyarok erős embere veszít befolyásából a térségben, írja a neves történész a Guardianben, de szót ejt arról is, miért elégedetlenek olyan sokan "Európával".
Választásainkat, véleményünket, vélekedéseinket hajlamosak vagyunk mélyen a magunkénak érezni.
E pillanatban nincs befolyásosabb európai politikus Emmanuel Macronnál, aki folytathatja ugyan Európa-projektjét, de vannak stílusbéli és politikai-stratégiai kérdések, amelyekben változtatnia kell. Orbán Viktor két szövetségest is veszített egy napon, ami azt is bizonyította, a tekintélyuralmi törekvéseknek megvannak a korlátai. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Financial Times kommentárja szerint a populisták hétvégén nagy pofont kaptak Marine Le Pen és Janez Jansa bukásával, azonban Emmanuel Macronra is nagy feladat vár.
Franciaország mellett Szlovéniában is csattanós pofont kaptak az Európában korábban feljövőben lévő nacionalista populisták, pedig utóbbi figyelemreméltó próbaterepe volt a jobbos demagógiának, mert a liberális demokrácia az elmúlt évtizedben igen jelentős nyomás alá került a térségben – írja Varsóból a New York Times közép- és kelet-európai irodájának vezetője, Andrew Higgins, aki kétszer is kiérdemelte Amerikában a kollektív újságírói munkáért odaítélt Pulitzer-díjat.
Putyin, a diktátor nem csupán azért indult meg Ukrajna ellen, mert bosszút akart állni az ukrán népen, miután az nem szeretne orosz ukáz szerint élni – írja Vlagyimir Szorokin a legnagyobb német lapban. A Süddeutsche Zeitung a legjelentősebb kortársi orosz írónak nevezi a szerzőt, aki úgy látja történelmi okok is meghúzódnak az agresszió mögött.
Marine Le Pen egyre közelebb az francia elnökséghez és Putyinhoz. Janez Jansa szlovén kormányfőre kemény küzdelem vár a holnapi szlovéniai választáson. Válogatás világlapokból.
A világ nemigen figyelt oda, de Európa keleti felén az utóbbi időben sorra alulmaradtak a választásokon a tekintélyelvű pártok, bár az igaz, hogy a lopakodó magyarországi autokrácia, valamint a hasonló, de sokkal kevésbé szélsőséges lengyel helyzet változatlanul aggodalomra ad okot. Csak éppen a budapesti és varsói folyamatok eltakarták, hogy a régió többi részén megerősödőben van a demokrácia.
A magyar kormány a választás előtt hatalmas osztogatással udvarolt a szavazópolgároknak, emelte a béreket, csökkentette az adókat. Így megugrott a költségvetés hiánya, amit csak tovább súlyosbítottak az ukrán háborúval együtt járó kiadások – írja a brit lap elemzője.
Az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző agytröszt alapító igazgatója sem képes megmondani, miként végződik a háború, de egyértelműnek tartja, hogy Putyin az utóbbi évtizedek egyik legrosszabb stratégiai döntését hozta meg, amikor megindította az inváziót. Hiszen Oroszország mindenképpen sokkal rosszabb állapotban keveredik ki belőle, mint ahogy belevágott.
A populisták a társadalmak állammal elégedetlen veszteseire vetették ki a hálójukat – nem is sikertelenül. Marine Le Pen győzelme ajándék lenne Vlagyimir Putyin számára. A hvg360 válogatása a világlapok cikkeiből.
A politológus szerint Orbán kopírozza Vlagyimir Putyin orosz elnök rendszerét, olyan berendezkedést hozott létre, amely oltva van a demokrácia ellen, azonban átvészeli a melléfogásokat is.
Mindkét hatalom hirtelen azzal szembesült, hogy amikor a vártnál erősebb ellenféllel néz farkasszemet, jobban kitűnik rendszerük jó pár gyenge pontja. A világ már félhet a két országot sújtó instabilitás miatt – figyelmeztet a New York Times Pulitzer-díjas külpolitikai szerkesztője.
A kanadai lap tudósítója arról ír: a magyar kormányfőnek is vannak sebezhető pontjai, például a megrendült szövetsége Lengyelországgal. Lapszemle.
Orbán Viktor túlfeszítette a húrt, és ezt rossz néven vették tőle a visegrádi partnerek – írja összefoglalójában Philipp Fritz, a konzervatív német Die Welt újságírója, akinek szakterülete Lengyelország, Ukrajna és a három balti állam. A szerző lehetségesnek tartja, hogy befellegzett a regionális együttműködési fórumnak, pedig az időnként roppant erősnek tűnt.
Továbbra is vezető téma a világlapokban az ukrajnai háború és a francia elnökválasztás, de ismét írnak a magyar miniszterelnök és az orosz elnök eszmei rokonságáról.
Európa továbbra is a lehető legbarátságosabb arcát mutatja azoknak a millióknak, akik a háború miatt hagyják ott Ukrajnát. Ezt tapasztalta a környező országokban Jillian Kay Melchior, aki a konzervatív Wall Street Journal publicistája, aki 7 év után ismét felkerekedett, hogy saját szemével győződjön meg a földönfutóvá lett szerencsétlenek helyzetéről.
Az ellentétek kiéleződhetnek a következő időszakban, ha a háború elhúzódik, és elhatalmasodik a tehetetlenség és a kétségbeesettség érzése, írja a brit lap szerzője.
