Ömlik a pénz Debrecenre, csak az idén a kormány áprilisi és júliusi döntése együttesen 300 milliárd forinttal növelte meg a városi víziközművek és utak fejlesztésére szánt forrásokat. A BMW-gyár odatelepülésének 2018-as bejelentése óta több mint 4200 milliárd forintnyi tőke befektetéséről hoztak döntést a különböző, elsősorban német, kínai és dél-koreai vállalatok. A városnak már tavaly is rekordköltségvetése volt, meghaladta a 180 milliárd forintot.

Ennek ellenére a lakosság java része elutasítja Papp László fideszes polgármestert: a helyi Fidesz július eleji, nem publikus felmérése szerint Papp támogatottsága a városban akkor csupán 26 százalékos volt, ami azt jelenti, hogy 1998 óta nem mértek ilyen alacsony támogatottságot fideszes politikusnak Debrecenben.

Nyáron még csak a betelepülő akkumulátorgyárak és kapcsolódó üzemek miatt érték csapások Papp megítélését, most már viszont a kormánypropaganda által évek alatt hatékonyan betanított migránsgyűlölet is működésbe lépett a helyieknél. Az új gyárakhoz ugyanis 15-20 ezer vendégmunkás kell, akiknek pedig szükséges új munkásszállókat is építeni. Ezek építése ellen is tiltakoznak a városban, hiába nyilvánította a kormány kiemelt beruházásnak a munkásszállók építését szeptember eleji rendeletével. De Papp szerint egyébként az önkormányzati választás előtt már amúgy sem lenne esély a szükséges apartmankomplexumok felépítésére.

Munkások márpedig kellenek, annak viszont semmi jele, hogy a városvezetés be akarná vonni a környező, sokkal elmaradottabb területek munkaerő-tartalékát. Elvi szinten ugyan szó esik erről a városfejlesztési stratégiában, valójában nem indulnak olyan programok, amelyek például a romákat igyekeznének kiemelni a közfoglalkoztatás maradékából, és legalább négyórás műszakokban megpróbálnák visszaintegrálni őket a munka világába.

A debreceni politikai-gazdasági patthelyzetről a HVG csütörtökön megjelenő száma közöl részletes cikket.

HVG