A nyugati lapok központi témája az orosz-ukrán konfliktus mellett a francia elnökválasztási esélyek latolgatása. A szélsőjobboldali jelöltről, Marine Le Penről szólva mindig felbukkan az elemzésekben Orbán Viktor.
Az orosz elnök A terve, Ukrajna térdre kényszerítése kudarcot vallott, nem engedhetjük, hogy B terve, a déli területek elfoglalása megvalósuljon, írja Fareed Zakaria, a Washington Post külpolitikai elemzője.
Ha Brüsszel és Washington továbbra is eltűrné az Orbán-rendszer kétkulacsos politikáját, és azt, hogy az uniós milliárdokat oligarchák rakják zsebre, az a tehetetlenség netovábbja lenne, írja a lap elemzése.
A Yale Egyetem legendás történész professzora szerint egyértelműen az ukrán nép kiirtásának programja az a dokumentum, melyet a RIA Novosztyi orosz hírügynökség akkor jelentetett meg, amikor kiderült a bucsai tömegmészárlás. A „nácitlanítás” Moszkva szemében azt jelenti, hogy szét kell verni az ukrán népet - a kézikönyv pedig azt írja, náci az, aki ukránnak nevezi magát, és vonakodik beismerni, hogy ő valójában orosz.
Az Európai Parlament német szociáldemokrata alelnöke szerint az Európai Bizottságnak másfél éve lett volna alkalma lépni, de most Orbán Viktor nyugodtan mondhatja, Brüsszel ezzel a magyar szavazópolgárok döntését kívánja megtorolni.
Jean Asselborn úgy nyilatkozott a Deutschlandfunknak, a német közszolgálati rádiónak, hogy a Nyugatnak most még az eddiginél is több hadfelszerelést kell küldenie Ukrajnának, ez többet számít, mint az, hogy hoz-e újabb megtorló intézkedéseket Moszkva ellen, beleértve az energiaembargót is.
A háború miatt nem sok lehetőség kínálkozik folytatni a vitát a jogállam és az illiberális demokrácia ellentétéről, de ebből még nem következik, hogy a konfliktus egyszer s mindenkorra lekerül a napirendről, hiszen az európai terv lényege forog kockán, írja a francia lap véleménycikke.
A neves angol elemző úgy gondolja, hogy az Ukrajna elleni invázióval véget ért a hidegháború utáni korszak, ám ez tragédia. Az Oxfordi és Stanfordi Egyetem professzora az osztrák Der Standardnak nyilatkozott, miután előadást tartott Bécsben a Humántudományi Intézet alapításának 40. évfordulóján. Kifejtette: ugyan a világ azt ismételgette 1945 után, hogy a tömeggyilkosságok nem ismétlődhetnek meg, de korábban Srebrenica, most pedig Mariupol és Bucsa mutatja, hogy mennyit érnek ezek a felhívások.
A Magyarországon született neves írónő, Terézia Mora a legnagyobb német újság, a Süddeutsche Zeitung kérésére magyarázta el, miért nyert ilyen arányban a Fidesz a választáson.
