Foreign Policy: A magyar választás befolyásolja a világ sorsát
Az amerikai Foreign Policy összeállítást készített arról, milyen választásokra kell figyelni a világban 2022-ben. Az összeállításban nagy figyelmet kap Magyarország is.
Az amerikai Foreign Policy összeállítást készített arról, milyen választásokra kell figyelni a világban 2022-ben. Az összeállításban nagy figyelmet kap Magyarország is.
A következő esztendő nehezebb lesz, mint a mostani, ez a véleménye a világhírű közgazdásznak, melyet a Project Syndicate-ben megjelent cikkében fejt ki.
2022-ben újból nagy szenvedések várnak az emberiségre, így járvány és háború, de hogy pusztító hatásuk mekkora lesz, az rajtunk múlik – írja előrejelzésében Andreas Kluth, aki Berlinből küldi elemzéseit a Bloomberg amerikai hírügynökségnek, korábban pedig a Handelsblatt angol nyelvű kiadásának főszerkesztője, továbbá az Economist szemleírója volt.
A kilátások rövidtávon jók a politika fő áramlata számára, mert az emberek nagy része óvatosságot és védelmet igényel. De a szinte a végtelenbe tűnő zárlat és a kötelező oltás folytán fennáll a veszély, hogy a kormányok rosszul ítélik meg a közhangulatot. Többek közt ezt írja Ivan Krasztev bolgár politológus a New York Times-ban.
A legsötétebb időszakokban is találjuk meg a fénypontocskákat.
Az EU olyan későbbi belépői, mint Magyarország és Lengyelország már a csatlakozás előtt pontosan felmérhettek, merre vezet az integráció útja. Azaz esetükben meglehetősen világosak voltak a tagság következményei, mondta a belga Koen Lenaerts a Politicónak.
A korábbi kancellár, a politikától visszavonult Sebastian Kurz példaképnek tekintette a kelet-európai tekintélyelvű vezetőket, köztük Orbán Viktort.
A friss Nobel-békedíjas főszerkesztő azt mondja a Time magazinnak adott interjúban, ha rajta múlik, az elismerést Alekszej Navalnijnak adta volna.
Kurz csak a hírnök volt Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski oldalán. Ők hárman meglehetősen korán hadállásba vonultak Európa szétverésére, a társadalom nevében keménységet tanúsítottak a gyengék és az idegenek ellen. Hogy irányvonalukból menetközben fősodor lett, arra Kurz fura módon mindig is büszke volt, írja a Süddeutsche Zeitung elemzője.
Az előző kancellár, Angela Merkel fékezte, hogy előre lehessen lépni a demokrácia ügyében. Ám most végleg megszűnt ez az akadályozó tényező. Így látja a helyzetet Guy Verhofstadt, EP-képviselő, volt belga miniszterelnök, aki sokáig ellátta a liberális frakció vezetői teendőit Strasbourgban.
Cseppet sem rutinkérdés, hogy ki lesz januárban az olaszok következő államfője, mert az nagyjából pont úgy meghatározza Európa jövőjét, mint a szeptemberben lezajlott német, illetve a jövő tavasszal esedékes francia választás.
Ha az Európai Unió engedi, hogy a halál és szenvedés alaphelyzet legyen, akkor még inkább elmosódik a választóvonal az EU és a tekintélyuralmi rezsimek között, írja az amerikai lap a lengyel-fehérorosz határon zajló menekültválság kapcsán.
Putyin részben kardcsörtetésnek szánta a csapatösszevonást, mivel a Nyugattal kiéleződött a feszültség, de több okból is őrült ötlet volna Ukrajna ismételt lerohanása, írja a Foreign Affairs.
Ha az unió nem akarja, hogy a hátsó udvarát olyan erők vegyék birtokba, amelyek aktívan dolgoznak az Európa-ház bedöntésén, akkor a Bizottságnak és a békepárti kormányoknak sokkal nagyobb támogatást kell adniuk az EU-barát erőknek Szerbiában és Magyarországon. Egyben érdem belépési perspektívát kell nyújtani a Nyugat-Balkánnak. Akár a felvételi feltételek enyhítése árán, írja a német lap.
Soros rendkívüli módon alkalmas az ellenfél szerepére, Orbán Viktor egyenesen ellenségnek nyilvánította, mert ezt kívánják belpolitikai érdekei. Viszont az üzletember sosem riadt vissza egy-egy jó kis összecsapástól, nagyjából az „én a világ ellen” formula alapján, írja a német Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Márki-Zay Péter fő üzenete, hogy Orbán Viktor és pártja képmutató: csupán megjátssza a hazafiságot, ám valójában a saját zsebeit tömi. Ezzel szemben ő maga erkölcsileg támadhatatlannak látszik. Üzenete a többségében konzervatív magyar társadalom számára, hogy ő is egy közülük, írja a német lap.
A Financial Times vezércikke szerint a szélsőjobbos brazil elnök bűnlistája messze túlmegy azon, hogy félrekezelte a járványt, ami azután 600 ezer emberéletbe került. Az is a nevéhez kötődik, hogy a gazdaság romokban hever.
A földrész hosszabban és lassabban nő össze, mint hogy azt jó páran várták. A kontinens keleti és nyugati fele jelenleg teljesen eltérően ítéli meg, miként súlyozzák a nemzeti identitást az egész közösséghez képest, ezt mondta többek közt Angela Merkel a német Frankfurter Allgemeine Zeitungnak.
Nincs helye azonban a kárörömnek, mert a populisták másutt is hasonló fantasztikus mesékkel ámítják az embereket, keltik az elégedetlenséget. A nagy kérdés az EU számára, hogy mit tegyen az elbizonytalanodott polgárokkal.