Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Ukrajna lerohanásával Vlagyimir Putyin szétverte a magyar–lengyel–cseh közös frontot Brüsszellel szemben és elszigetelte Orbán Viktort – mutat rá a Le Monde-ban megjelent vendégkommentárjában a Francia Nemzeti Politológiai Alapítvány kutatási igazgatója, aki cseh származású és a rendszerváltás után Havel elnök tanácsadójaként dolgozott.
Jacques Rupnik hozzáteszi, hogy az Unión belül az invázió miatt gyorsan helyreállt az egység és háttérbe szorultak az ellentétek bizonyos közép-európai országokkal. Az EU keleti része igen közel van a tűzfészekhez, így kulcsszerep jut neki a megtámadott ország humanitárius, politikai és katonai megsegítésében.
A tagok különérdekei szétrobbanthatják a V4-et
Minden felkavarodott a kelet-közép-európai külpolitikai térben. A lengyel, a szlovén és a cseh vezetők nemrég - ellentétben a magyar miniszterelnökkel - Kijevbe utaztak, találkozni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, míg a szerb államfő és a boszniai szerbek első embere Oroszország szövetségesei.
