Hogy Orbán ennyire radikálisan átalakíthatta a médiaviszonyokat, abban ludasak olyan német cégek is, mint a Springer és a Bertelsmann, mert az eltelt évek során kivonultak a sajtópiacról – mond ítéletet a német lapban megjelent cikk szerzője.
Az osztrák lap szerint az Index bedarálása után nem túl rózsásak a kilátások: Orbán Viktor mindent meg fog tenni, hogy további lapokat lehetetlenítsen el.
A világsajtónak folyamatosan napirenden kell tartania a magyar média helyzetét, hogy mutassa: szolidáris a maradék pár független orgánummal – írja például a Der Standard.
Leszedi a keresztvizet az uniós csúcson jóváhagyott hosszú távú költségvetésről R. Daniel Kelemen, az amerikai Rutgers Egyetem politológiaprofesszora, aki úgy ítéli meg, hogy a döntés azt igazolja: az EU már régóta feladta, hogy megkövetelje a jogállamot a tagországoktól.
A két hete elhunyt, az idehaza Wallenberg-díjjal kitüntetett polgármester életműve, a cigányok beilleszkedésének lehetőségét felmutató "cserdi csoda" sok határon túl is elismerést vált ki.
Nem meglepő, hogy a közelmúltban tartott brüsszeli csúcstalálkozón a történelmi jelentőségű gazdasági megállapodások álltak az előtérben, ugyanakkor azon sincs mit csodálkozni, hogy ezúttal is a jogállam húzta a rövidebbet. Így látja a helyzetet Slawomir Sierakowski, a varsói Haladó Tanulmányok Intézetének igazgatója, a Német Külkapcsolati Tanács vezető munkatársa.
Magyarország és Lengyelország védekezésre kényszerült az uniós csúcstalálkozó után, de arról még nincs szó, hogy feltennék a kezüket. Van ugyanis még mozgáslehetőségük, noha elvileg egyértelmű, hogy a jövőben csak a jogállamiság betartása esetén kaphatnak támogatást Brüsszeltől - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A jogállam ügyében Merkel megelégedett egy formális kompromisszummal a brüsszeli csúcson, úgy tűnik, ez volt az az ár, amit hajlandó volt megfizetni a hosszú távú költségvetés és a gazdasági mentőcsomag elfogadásáért cserében – írja a Spiegel.
Szinte az összes jelentősebb lap beszámolt a legnagyobb magyar hírportál főszerkesztőjének eltávolításáról. Nem sok jót jósolnak a magyar sajtószabadságnak.
Orbán Viktor kikérte magának, hogy egyes európai politikusok minden alap nélkül kétségbe vonják a magyar jogállam érvényesülését.
A koronavírus aligha vet véget a populizmusnak. Ha a világ szabadulni akar a jelenségtől, akkor annak a gyökereit kell felszámolnia.
Orbán Viktor fegyverbe öltözött, és le akarja vetetni a napirendről a jogállamiság kérdését – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
Orbán Viktor pontosan azt csinálja, amit korábban a török elnök, úgyhogy Magyarország már nem demokrácia, lásd a legújabb bizonyítékot, mármint hogy olyan törvényt hagy jóvá, amelynek értelmében börtön fenyeget, ha valaki bírálni merészeli a vírus miatt hozott intézkedéseket – közölte a luxemburgi külügyminiszter a Die Pressével.
A német kancellár számára ott ér véget a jogállam, ha az ellenzéknek nincs valós esélye arra, hogy hatalomra kerüljön. Ezt Angela Merkel abban a hosszú interjúban fejtette ki, amelyet hat vezető európai lapnak.
Tudományos elemzések arra jutottak, hogy a populisták nem a járványból, hanem a gazdasági válságból profitáltak sokat.
Magyarországon már csupán néhány, tényleg önálló sajtóorgánum maradt, ám ezek működését Orbán Viktor nyugodtan tűrheti, mert csak viszonylag kevés emberhez jutnak el - írja a Deutsche Welle.
„A magyar demokrácia szükségállapota” címmel két magyar szakértő arról ír a berlini Tagesspiegelben, hogy Magyarországon csupán kevés független sajtóorgánum tudott ellenállni a politikai nyomásnak, ám a koronaválság az utolsó önálló szerkesztőségeket is bezárással fenyegeti.
Szégyen és gyalázat az EU-ra nézve, hogy az európai vezetők hallgatnak, miközben Orbán Viktor sorra teszi a romaellenes kijelentéseket. Erre figyelmeztet a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítvány roma programjának vezetője az Euronews számára írt elemzésben.
Lehet, hogy fontos poszton tér vissza az amerikai közéletbe a magyar származású és igencsak vitatott munkásságú Gorka Sebestyén.
A vezető német konzervatív lap a magyar miniszterelnök a Sátoraljaújhelyen elhangzott beszédéről írt, ahol a kormányfő a trianoni emlékmű avatásán visszarévedt a dicsőséges múltba, ám ezt horvát részről úgy értelmezték, hogy egykori magyar területeket követel vissza. A budapesti Külügyminisztérium azzal igyekszik elsimítani a viszályt, hogy félreértésről van szó.
