Az éghajlatváltozáshoz hasonlóan a demokrácia gyakorlásában bekövetkező kedvezőtlen változások is társadalmi alkalmazkodást igényelnek, ha el akarjuk kerülni a legrosszabb forgatókönyveket - figyelmeztet Pierguiseppe Fortunato közgazdászprofesszor abban a lapban, amelyben annak idején Albert Einstein is publikált.
Az olyan helyeken, mint Oroszország, Törökország vagy Magyarország az emberek nagy többséggel válasznak meg tekintélyelvű vezetőket, akik azután egyre nagyobb megvetés tanúsítanak a liberális demokrácia szabályai iránt. Hiába állítják, hogy fenntartják a jogállamot, valójában rutinszerűen visszaverik a próbálkozásokat hatalmuk korlátozására, nyomást gyakorolnak a független sajtóra, hogy az ne tudja túlságosan kivesézni a politikai döntések hátterét. Mégis igen gyakran igen sikeresek a választásokon. De vajon miért?
Innen indítja a Scientific Americanben megjelent véleménycikkét Pierguiseppe Fortunato, az UNCTAD, az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciájának közgazdásza, a svájci Neuchateli Egyetem professzora, aki a globális értékláncokkal, valamint a gazdasági integrációval foglalkozik. A tudományos lap 1945 óta működik, egykor Einstein is publikált benne.
Felvesz a kamera, amikor valami kínos dolgot művelük, majd még fel is kap az internet. A Coldplay-koncerten lebukó vezérigazgató története jól példázza, hogyan változhat meg valakinek egyik napról a másikra az élete a kéretlen nyilvánosság hatására. Milyen nagy lebukásokról tudunk még? Mit tehet az ember, ha lebénítja a jumbo screen, még akkor is, ha nem jár tilosban?
Megtudtuk: az átláthatóságinak mondott törvény vitáját a frakciónak le kell folytatnia.
Érezni-e a Fidesz zuhanását a híres erdélyi fesztiválon?
Bekapcsolt a kármentő üzemmód.
Az utolsó negyedben úszott el az esély a győzelemre.
Az Újpest ezzel szemben fittyet hány az ötmagyaros szabályra. Kezdődik az NB I.
