Ukrajna mellett kiállni azt jelenti, hogy az Egyesült Államok az első helyre teszi saját érdekeit, állapítja meg Karl Rove, George W. Bush egykori főtanácsadója az amerikai lapban.
Manfred Webernek, az Európai Néppárt vezetőjének a jogállamiság görögországi állapota miatt fájhat a feje. Kísértet járja be Európát, a trumpizmus 2.0 kísértete. Környezeti katasztrófát okozhat az embargót kijátszó orosz szellemhajóflotta. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Van abban valami költői, hogy az ember, aki arra tette fel tétjeit, hogy megszeg minden hagyományt, egy igencsak régivágású botrány következtében nyerheti el méltó büntetését, írja a Princetoni Egyetem professzora a Guardianben.
A Novaja Gazeta emigrációban megjelenő európai kiadása hozta nyilvánosságra a tizenhárom éves Mása Moszkaljova levelét, amelyben arra kérte börtönbüntetés elől menekülő apját, bízzon és higgyen abban, hogy minden rendben lesz és hamarosan újra együtt lehetnek.
Kína a revizionista erők élére állt, próbálja visszaszorítani a liberális nemzetközi rendet, Oroszország azonban csak a famulusa lehet, mutat rá Ulrich Speck, a svájci lap külpolitikai elemzője.
Mi a kockázata annak, hogy Magyarországot nem hívták meg a washingtoni demokráciacsúcsra? Erdogannak minden oka megvan aggódni a májusi választások miatt. A fejlődő világot adósságválság fenyegeti, Kína kölcsönökkel házal. Dalos György író, történész rangos kitüntetést vett át. Válogatás a világlapok írásaiból.
Rogoff szerint itt az ideje, hogy Európa felfegyverkezzen, hiszen az Egyesült Államoknak – ha beüt a krach – nem lesz arra ereje, hogy egyszerre legyen jelen Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában is.
A V4-eknél Magyarország teljesen magára maradt, a NATO-ban az egyik legvitatottabb tag, az USA-val való kapcsolat a rendszerváltás óta sosem volt ennyire rossz, írja Keno Verseck, a DW szerzője.
Netanjahuban nem lehet bízni. Megpróbálják megmagyarázni a Fidesz hintapolitikáját. Putyin csak a határozottságból ért, figyelmeztet Francois Hollande volt francia elnök. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Ha szabad és tisztességes választásokon jut hatalomra az autokrata, aki azt követően szépen lebontja az alkotmányt, sokan úgy gondolják, hogy ez belefér a demokratikus keretekbe. Lapszemle.
Orbán Viktor nem is olyan régen egy új, a német–francia hatalmi tengely helyébe lépő új észak-közép-európai erőközpontról beszélt. Érdekes lesz látni – mutat rá a német lap – miként találja meg a helyét Orbán ebben a feltételezett új hatalmi térben.
Putyin és Sztálin a látszat ellenére sem említhető egy lapon. Netanjahu Dávid lehetett volna, de Saul szerepét veszi magára. Tokió és Peking árnyékbokszolása globális viszályhoz vezethet. A voksvadász radikálisok a félelemre játszanak, Paul Lendvai aggasztó végkimeneteleket lát. Válogatás a világsajtó írásaiból.
A gazdasági lap szerint Orbán Viktor kezd búcsút inteni Moszkvának, mert egyre kevesebb gazdasági előnnyel szolgál a kapcsolat.
Egy folyamatosan zűrzavaros világban szükség van olyanra, aki megoldja a bajokat és békét teremt. E célra Amerika sokkal alkalmasabb, mint Hszi Csin-Ping, Vlagyimir Putyin vagy a hasonszőrűek, írja a brit lap külpolitikai szemleírója, Simon Tisdall.
Az atompókert játszó Putyin szándékait elemzik, Orbán nem unja meg a vétózást, vége a békeidőknek, jön a fegyverkezés, vérszegény Európa készülődése az új kihívásokra. Válogatás a világlapok írásaiból.
Az ukránokat csakis azzal lehet területi engedményre rábírni, ha felajánlják nekik az uniós tagságot.
Keményebb politikára ösztönzik a Bizottság elnökét Magyarország és Lengyelország ügyében, Szijjártó Péter a szokásos propagandaszöveget mondja fel, kell-e atomenergia Kelet-Európában. Válogatás világlapok cikkeiből.
Ukrajnának teljes jogú tagnak kell lennie mind az EU-ban, mind a NATO-ban, mert ezáltal mindkét szervezet erősödik és biztonságosabbá válik. Ebben az irányban halad a történelem kereke, nem lehet megállítani, jelentette ki az osztrák Die Pressének az ukrán miniszter.
Alapjaiban változtatta meg Vlagyimir Putyin politikáját az, hogy a gyors győzelem reményében lerohanta tavaly Ukrajnát, ugyanis ahelyett, hogy a Kreml erőforrásait az elnök jövőre esedékes újraválasztására koncentrálná, inkább a háborúra fordítja azokat. Bár korai lenne arról beszélni, hogy a rezsim a végéhez közeledik, biztos, hogy a feszültségek nőni fognak a jövőben – írja a The Moscow Timesban megjelent véleménycikkében Nigel Gould-Davies, az Egyesült Államok korábbi minszki nagykövete.
