Nemzetközi lapszemle: Aggódnak a befektetők az elszálló magyar költségvetési hiány miatt
Helyszíni riport a debreceni akkugyár elleni tiltakozásról, Orbán Viktor bevándorláspolitikáját dicséri Michel Houellebecq, tisztelgés a ma 100 éves Henry Kissinger előtt. Válogatás világlapok írásaiból.
Euractiv
Amikor már az ember azt gondolná, hogy ennél nem lehetne rosszabb Magyarország és az EU viszonya, váratlanul mindig újabb frontvonal nyílik – ezúttal a 2024 második hat hónapjában esedékes magyar uniós elnökség miatt - írja véleménycikkében Benjamin Fox, a lap politikai szerkesztője. Jó pár európai törvényhozó úgy vélekedik, hogy az Orbán-kabinet alkalmatlan a teendők ellátására, ezért szinte bizonyos, hogy a plénum a jövő héten megszavazza az idevágó indítványt, vagyis, hogy vegyék el a magyar kormánytól a lehetőséget. A beterjesztett indítvány egyben rendszerszintű korrupció vádolja meg a hatalmat – sok egyéb más mellett.
Valójában a féléves megbízatás politikailag már nem olyan fontos, mint egykor, bár a magyar elnökség pont az európai választások utánra esik. Az EP nem szólhat bele, hogy ki lehet a soros elnök, de ennél mérgezőbb már nem is lehetne a magyar vezetés és a közösségi intézmények viszonya, tekintve a kölcsönös bizalmatlanságot és a politikai nézetkülönbségeket.
Ehhez képes valóságos kerti mulatság volt, ahogyan a többiek annak idején szembefordultak Nagy-Britanniával. Csakhogy a szigetország lakóit könnyű volt mozgósítani, éspedig arra hivatkozva, hogy az ország nettó befizető. Ezzel szemben Magyarország két éve 4,3 milliárd eurót kapott Brüsszeltől, ami kellőképpen nyomós indok a maradásra.